A Conrad-határfelület a Pannon-medencében (magyarországi adatok) = The Conrad discontunity in the Pannonian Basin (data from Hungary)

Kiss, János (2022) A Conrad-határfelület a Pannon-medencében (magyarországi adatok) = The Conrad discontunity in the Pannonian Basin (data from Hungary). MAGYAR GEOFIZIKA, 63 (4). pp. 190-207. ISSN 0025-0120

Preview

Text KissJ_MaGeof-63-2022-4.pdf Download (6MB) | Preview

Abstract

A Föld belső szerkezetének kutatása során megkülönböztetünk kémiai és fizikai tulajdonságok alapján kialakított modelleket. Az igazság azonban az, hogy a megoldás valahol középen lehet, mert a Föld mélyének fizikai paramétereit a különböző folyamatok, átalakulások (kőzettani, ásványtani vagy éppen kémiai, fizikai) határozzák meg, amelyek viszont az adott közegre hatással vannak. Mindezt az összetétel és a külső körülmények, például a nyomás, a hőmérséklet, vagy például a víztartalom határozza meg. A határfelületeken ennek megfelelően a kőzettani, ásványtani, kémiai és fizikai paramétereknek a gyors, „hirtelen” változása következik be, amiket mérőeszközeinkkel jó esetben ki tudunk mutatni. A Conrad-határfelületen is valami ilyesmivel állunk szemben a szial {Si–Al} és a szima {Si–Mg} övek, azaz a felső kéreg és az alsó kéreg határán. Egyes szerzők ezt a határfelületet a felső kéreg szial kőzetek beolvadásának (pl. anatexis, palingenezis) határfelületeként tartják számon. Valószínűleg nem véletlen tehát, hogy ehhez a határfelülethez sok hazai földrengés fészekmélysége kapcsolható (Tóth, Zsíros 2000). A Conrad-határfelület közvetlenül nem érhető el, a legmélyebb szupermély fúrások is csak a tetejét "karcolhatják” ennek a mélységnek. Így csak közvetett, azaz geofizikai mérési adataink alapján következtetünk erre a felületre. / When researching the Earth’s internal structure, we distinguish between models based on chemical and physical properties. The truth, however, is that the solution may be somewhere in the middle because the physical parameters of the Earth’s depths are determined by various processes and transformations (lithological, mineralogical, or even chemical, and physical), which in turn affect the given medium. All of this is determined by the composition and external conditions, such as pressure, temperature, or, for example, water content. Correspondingly, rapid, “sudden” changes in lithological, mineralogical, chemical, and physical parameters occur at the interfaces, which we can detect with our measuring devices. On the Conrad surface, we also face something like this at the boundary of the sial {Si–Al} and sima {Si–Mg} belts, i.e. the boundary of the upper crust and the lower crust. Some authors consider this discontinuity to be the interface of the melting of sial rocks of the upper crust (e.g. anatexis, palingenesis). It is therefore probably no coincidence that the nesting depth of many domestic earthquakes can be linked to this interface (Tóth, Zsíros 2000). The Conrad interface is not directly accessible, and even the deepest super-deep wells can only “scratch” the top of this depth. Thus, we can only infer this surface based on our indirect, i.e., geophysical measurement data.

Actions (login required)

Edit Item