Csökkentett nyersfehérjeszintű, probiotikummal kiegészített takarmányok hatásai brojlercsirkék termelési eredményeire és bélegészségügyi jellemzőire

Strifler, Patrik and Horváth, Boglárka and Bencze-Nagy, Jennifer and Such, Nikoletta and Csitári, Gábor and Dublecz, Károly and Pál, László (2023) Csökkentett nyersfehérjeszintű, probiotikummal kiegészített takarmányok hatásai brojlercsirkék termelési eredményeire és bélegészségügyi jellemzőire. ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 72 (1). pp. 29-47. ISSN 0230-1814

Preview

Text ATT_2023_01_3.pdf Download (1MB) | Preview

Abstract

A csökkentett nyersfehérjeszintű takarmánykeverékek és a probiotikumok alkalmazásának számos előnyét igazolták már külön-külön a brojlercsirkék termelési eredményei és a bél egészségi állapotának vonatkozásában. Az együttes alkalmazásra viszont kevés tudományos eredménnyel rendelkezünk. Szerzők jelen kísérletükben brojlercsirkék hizlalása során azt vizsgálták, hogy a takarmány nyersfehérjetartalmának 1,5%-kal (nevelő fázis), illetve 2%-kal (befejező fázis) történő csökkentése, továbbá egy probiotikum (BA=Bacillus amyloliquefaciens CECT 5940 tartalmú készítmény; 500 mg/kg) kiegészítés hogyan befolyásolja a csirkék termelési- és vágóérték paramétereit, valamint egyes bélegészségügyi tulajdonságokat. Összesen 576 Ross 308 genotípusú kakassal indult a kísérlet. Az állatok az indító fázisban (0-10. nap) fehérjecsökkentett takarmányozásban nem részesültek, a kontroll keverék mellett probiotikum-kiegészítésű keveréket fogyasztottak (C: kontroll nyersfehérjeszint; C+BA: kontroll nyersfehérjeszint+BA kiegészítés), kezelésenként 12 ismétlésben (fülkében), fülkénként 24 madárral. Nevelő (11-24. nap) – és befejező fázisban (25-39. nap) további két kezelési csoportot (LP: csökkentett nyersfehérjeszint; LP+BA: csökkentett nyersfehérjeszint+BA) alakítottak ki, kezelésenként 6 ismétlésben, fülkénként 24 madárral. A termelési paraméterek (testsúly, súlygyarapodás, takarmányértékesítés) esetében a csökkentett nyersfehérjeszintű tápot fogyasztó egyedek szignifikánsan jobb eredményt értek el a kontrollcsoport egyedeihez képest (p<0,05). A 29. napon végzett bélegészségügyi vizsgálat során megállapítható volt, hogy a BA kiegészítés mérsékelte a gázképződést és a kipirult Peyer plakkok előfordulását a vékonybélben (p<0,05). Ezen kívül a fehérjecsökkentett tápok hatására statisztikailag igazolható módon csökkent a vékony bélfal tünet előfordulása (p<0,05). A hizlalás végén, a 39. napon végzett vágóérték vizsgálat alapján elmondható, hogy a fehérjecsökkentés szignifikánsan megnövelte a hasűri zsír arányát (p<0,05). Az alkalmazott probiotikum a kontroll tápokat fogyasztó állatok esetében nem hatott a hasűri zsír arányára, a fehérjecsökkentett tápok esetében viszont igazoltan csökkentette az elzsírosodás mértékét (p<0,05).

Actions (login required)

Edit Item