REAL

Can We Influence the Negative Drug Attitude? Interpretation of the Rejection of COVID-19 Vaccine in the Light of Results of a Pilot Study = Befolyásolható-e a negatív gyógyszerszedési attitűd? A COVID-19-vakcinát elutasító magatartás interpretációja egy előkészítő vizsgálat eredményeinek tükrében

Pogány, László and Horváth, András A. and Lazáry, Judit (2022) Can We Influence the Negative Drug Attitude? Interpretation of the Rejection of COVID-19 Vaccine in the Light of Results of a Pilot Study = Befolyásolható-e a negatív gyógyszerszedési attitűd? A COVID-19-vakcinát elutasító magatartás interpretációja egy előkészítő vizsgálat eredményeinek tükrében. IDEGGYOGYASZATI SZEMLE / CLINICAL NEUROSCIENCE, 75 (3-4). pp. 111-116. ISSN 0019-1442 (nyomtatott); 2498-6208 (elektronikus)

[img]
Preview
Text
can-we-influence-the-negative-drug-attitude-interpretation-of-the-rejection-of-covid-19-vaccine-in-the-light-of-results-of-a-pilot-study.pdf

Download (333kB) | Preview

Abstract

Background and purpose – Vaccination refusal is a serious obstacle to minimizing the spread of COVID-19. Nevertheless, the rejection of vaccine can be considered the result of a negative attitude towards medical treatment, and according to our previously published data, it can be influenced by the underlying affective state. Increased incidence of affective disorders and anxiety could be observed globally during the pandemic, which may have a significant impact on vaccination acceptance. The aim of our pilot study was to determine the association between clinical improvement of affective and neurocognitive symptoms and change of drug attitude and health control beliefs in a sample of psychiatric patients. Methods – A data set of 85 patients with psychiatric disorder has been analysed with the use of Patient’s HealthBelief Questionnaire on Psychiatric Treatment (PHBQPT) with 5 subscales (Negative Aspect of Medication – NA; Positive Aspect of Medication – PA; Doctor health locus of control- Doctor HLOC; Internal HLOC; Psychological Reactance – PR); Hospital Anxiety Depression Scale (HADS-Anx; HADS-Dep) and neurocognitive tests, such as the Stroop test and the Trail Making Tests. All the tests were performed before and after a 14 days treatment. Paired t-tests and generalized linear models were performed to assess the associations between the variables. Results – The baseline scores of NA and HADS-Anx correlated significantly (p=0.001) and after two weeks of treatment NA decreased (p=0.001), while Doctor HLOC and Internal HLOC increased (p=0.001 and p=0.006). The patients performance of the neurocognitive tests improved (all p<0.05). The reduction of HADS-Anx (p=0.002) and HADS-Dep (p=0.006) scores showed significant associations with the decrease of NA. Increase of the PA score was associated with reduction of HADS-Dep (p=0.028). Improvement of neurocognitive functions had no effect on PHBQPT scores. Conclusion – Important conclusions can be drawn regarding the rejection of the COVID-19 vaccine based on the associations found between the intensity of affective and anxiety symptoms and the attitude towards treatment. Our findings suggest that affective symptoms have a negative influence on the attitude towards treatment and that the improvement of these symptoms can facilitate the acceptance of the therapy, regardless of diagnosis. The modest effect of the improvement of neurocognitive functioning on the attitude towards drugs and the significant role of affective-emotional factors suggest that the acceptance of vaccination probably cannot be facilitated solely with the aid of educational programs. Considering the increasing incidence of affective disorders during the COVID-19 pandemic, the screening of affective and anxiety symptoms and treatment of these disorders could be an important step towards the acceptance of the vaccine. Although psychiatry is not considered as a frontline care unit of the COVID cases, more attention is needed to pay on the availability of mental health services because refuse of vaccine can develop due to affective disorders too. Háttér és célkitűzés – A vakcina elutasítása komoly kihívást jelent a pandémia elleni harcban. Ugyanakkor a vakcinaelutasítás negatív gyógyszerszedési attitűdként is értelmezhető, amit korábbi eredményeink szerint az affektív tünetek is jelentősen befolyásolhatnak. Tekintettel arra, hogy az affektív zavarok száma világszerte drámaian megemelkedett a pandémia következtében, a depressziós és szorongásos tünetek hatása a vakcinával szembeni negatív attitűdre meghatározó lehet. Vizsgálatunk célja az volt, hogy meghatározzuk az affektív tünetek és a neurokognitív funkció javulása és a gyógyszerszedési attitűd, valamint az egészségkontrollhit változása közötti összefüggéseket pszichiátriai betegek csoportjában. Módszerek – A vizsgálatban 85 pszichiátriai beteg adatait dolgoztuk fel, akik az Egészségkontrollhit Kérdôív (Patient’s Health Belief Questionnaire on Psychiatric Treatment, PHBQPT) 5 alskáláját (a gyógyszerek negatív aspektusa, NA; a gyógyszerek pozitív aspektusa, PA; Orvos-egészségkontrollhely, Doctor HLOC; Belsô egészség kontrollhely, Internal HLOC; Pszichológai reaktancia, PR) és a Kórházi Szorongás és Depresszió Skálát (Hospital Anxiety Depression Scale: HADS-Anx, HADS-Dep) töltötték ki, valamint neurokognitív teszteket végeztek (Stroop teszt és Trail Making teszt). A kérdőíveket és teszteket a kezelés első napján és az adott kórképnek megfelelő 14 napos kezelést követôen vettük fel a betegekkel. Páros t-teszttel és generalizált lineáris modellel elemeztük a változók közötti összefüggéseket. Eredmények – A kiindulási NA- és HADS-Anx-értékek szignifikánsan korreláltak (p=0,001), és 14 napos kezelés után az NA-pontszám csökkent (p = 0,001), míg a Doc tor HLOC- és az Internal HLOC-pontszám emelkedett (p = 0,001 és p = 0,006). A neurokognitív teljesítmény szignifikánsan javult a kezelés 2. hetének végére (p < 0,005). A HADS-Anx- és HADS-Dep-pontszám csökkenése és az NA alskála pontszámának csökkenése szingifikáns összefüggést mutatott (p = 0,002 és p = 0,006). A PA emelkedése a HADS-Dep-pontszám csökkenésével korrelált (p = 0,028). A neurokognitív funkció javulása nem volt hatással a PHBQPT alskála pontszámainak változására. Következtetés – A gyógyszeres kezeléssel szembeni attitűd és az affektív tünetek összefüggései alapján fontos következtetéseket vonhatunk le a vakcinát elutasító magatartással kapcsolatban is. Eredményeink arra utalnak, hogy az affektív tünetek negatív hatással bírnak a kezeléssel szembeni attitűdre, és a tünetek javulása a terápia elfogadását is segíti, függetlenül a kezelést indokló diagnózistól. A neurokognitív funkciók ilyen irányú hatását nem tudtuk kimutatni, ami arra utalhat, hogy ezeknél a pácienseknél a vakcinával kapcsolatos edukációs programok hatástalanok lehetnek. Tekintettel arra, hogy az affektív zavarok előfordulása a pandémia során jelentősen megnőtt, a negatív érzelmi állapotok kiszűrése és kezelése kulcslépés lehet a vakcina elfogadásának javításában. Annak ellenére, hogy a pszichiátriát a Covid-ellátás frontvonalán kívüli ellátásként tartják számon, nagyobb figyelmet kellene fordítani a mentálhigiénés szolgálatok elérhetőségére a pandémia idején is, mivel a vakcinát elutasító magatartás mögött pszichés zavarok is húzódhatnak.

Item Type: Article
Uncontrolled Keywords: anti-vax behavior, rejection of vaccination, drug attitude, health beliefs, psychological reactance; antivakcina mozgalom, vakcinaelutasítás, gyógyszerszedési attitûd, egészségkontrollhit, pszichológiai reaktancia
Subjects: R Medicine / orvostudomány > RA Public aspects of medicine / orvostudomány társadalmi szerepe > RA0421 Public health. Hygiene. Preventive Medicine / közegészségügy, higiénia, betegség-megelőzés
SWORD Depositor: MTMT SWORD
Depositing User: MTMT SWORD
Date Deposited: 05 Jun 2023 06:48
Last Modified: 02 Jun 2024 23:15
URI: https://real.mtak.hu/id/eprint/166524

Actions (login required)

Edit Item Edit Item