Kína és Magyarország : A Szent István-i államalapítástól napjainkig

Salát, Gergely (2023) Kína és Magyarország : A Szent István-i államalapítástól napjainkig. PASSAGES : AZ ORIENT PROJEKT MAGYAR–ÁZSIAI KAPCSOLATTÖRTÉNETI PLATFORM ÉVKÖNYVE, 1. pp. 267-297. ISSN 2939-8584 (nyomtatott); 2939-8592 (elektronikus)

Preview

Text 202301-a019-00.pdf Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (17MB) | Preview

Abstract

Magyarország és Kína kapcsolatai a földrajzi távolság miatt történelmileg sosem voltak különösebben szorosak, az érintkezés a 20. századig igen nehézkes volt. Az első magyar utazók a 14. században jártak Kínában, s Kínáról hiteles információk csak a 18. században jutottak el Magyarországra, nyugati közvetítéssel. A 19. században már komoly tudományos felkészültséggel rendelkező magyar tudósok is ellátogattak a Középső Birodalomba, a 20. század elején osztrák–magyar koncessziós negyed jött létre Tiencsinben, az 1920-as években pedig számottevő magyar kolónia Sanghajban. Államközi kapcsolatok akkor létesültek, amikor a Kínai Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia 1869-ben kereskedelmi és hajózási egyezményt kötött. A két világháború között a két állam nem érintkezett közvetlenül. 1949-ben kezdődött új korszak, amikor a Magyar Népköztársaság az elsők között ismerte el a Kínai Népköztársaságot, s a két szocialista ország között megindultak a kereskedelmi, tudományos, oktatási és kulturális kapcsolatok. Kína jelentősége Magyarország számára az 1990-es években csökkent, de a 2000-es évektől újra egyre nagyobb érdeklődéssel fordulunk a távol-keleti óriás felé, s a 2010-es évek a kétoldalú kapcsolatok virágkorát hozták.

Actions (login required)

Edit Item