A Cross-Sectional Study on the Quality of Life in Migraine and Medication Overuse Headache in a Hungarian Sample: Understanding the Effect of Headache Characteristics

Magyar, Máté and Kökönyei, Gyöngyi and Baksa, Dániel and Galambos, Attila and Édes, Andrea Edit and Szabó, Edina and Kocsel, Natália and Gecse, Kinga and Dobos, Dóra and Gyüre, Tamás and Juhász, Gabriella and Ertsey, Csaba (2022) A Cross-Sectional Study on the Quality of Life in Migraine and Medication Overuse Headache in a Hungarian Sample: Understanding the Effect of Headache Characteristics. IDEGGYÓGYÁSZATI SZEMLE / CLINICAL NEUROSCIENCE, 75 (7-8). pp. 253-263. ISSN 0019-1442 (nyomtatott); 2498-6208 (elektronikus)

Preview

Text a-migren-es-a-fajdalomcsillapito-tulfogyasztashoz-tarsulo-fejfajas-valamint-a-fejfajas-karakterisztika-eletminosegre-gyakorolt-hatasa-magyarorszagi-betegmintan-vegzett-keresztmetszeti-vizsgalat-alapjan.pdf Available under License Creative Commons Attribution. Download (891kB) | Preview

Abstract

Háttér és célkitûzés – Általános és betegségspecifikus életminőség-kérdőívet használó vizsgálatok eredményei alapján mind migrénben, mind fájdalomcsillapító-túlfogyasztáshoz társuló fejfájásban (FTTF) szenvedő betegek esetében alacsonyabb életminôség-értékeket mértek a kontrollrésztvevőkhöz hasonlítva. Vizsgálatunk célja egyrészt a migrénben és FTTF-ben szenvedő betegek életminőségének, valamint a fejfájás-karakterisztika (fejfájós évek száma, auratünetek, triptánhasználat, fejfájássúlyosság és fejfájás-gyakoriság) életminőségre gyakorolt hatásának vizsgálata volt. Módszerek – Keresztmetszeti vizsgálatunkban 334 beteg vett részt (248 beteg fejfájás-ambulanciánkról, valamint 86 beteg hirdetés útján). A résztvevők életminőségének értékeléséhez az Átfogó Fejfájással Kapcsolatos Életminőség kérdőívet (CHQQ) használtuk. Adataink normáleloszlást mutattak, így χ2-próba mellett parametrikus teszte ket alkalmaztunk (például független mintás t-próba), a szignifikanciaszintet p < 0,05-ban határoztuk meg. A nem, életkor, beválogatási kritériumok, fejfájástípus, valamint fejfájás-karakterisztika (auratünetek megléte, fejfájós évek száma, fejfájás súlyossága, fejfájás gyakorisága, triptánhasználat) életminőségre gyakorolt hatásának vizsgálatához lineáris regressziós modelleket használtunk mind a három CHQQ-alskála és az összpontszám tekintetében is. Az utóbbi esetében az I. típusú hiba elkerülésének érdekében a szignifikanciaszintet p<=0,0125 (0,05/4) értékben határoztuk meg. Eredmények – A fejfájástípust önmagában vizsgálva az FTTF-ben szenvedő betegek a szociális alskála kivételével szignifikánsan alacsonyabb CHQQ-értékeket értek el, mint a migrénes betegek. A többi változó bevonásával elvégzett regressziós elemzések alapján a triptánhasználat mutatott fordított összefüggést az összes CHQQ-alskálaértékkel (p < 0,0125). A vizsgált fejfájás-karakterisztikák közül a fejfájás súlyossága mutatott szignifikáns kapcsolatot az alacsonyabb fizikaialskála-értékekkel (p = 0,001), valamint az alacsonyabb CHQQ-összpontszámmal (p = 0,002). Következtetés – Eredményeink azt mutatják, hogy a fejfájás-karakterisztika (és nem a fejfájás típusa önmagában) összefüggést mutat a fejfájós betegek alacsonyabb életminôségével. Az életminőség-változást előidézô faktorok meghatározása fontos a különböző betegpopulációk adekvát kezelésének, valamint az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével és az egészségügyi költségekkel kapcsolatos népegészségügyi intézkedéseknek a megtervezése érdekében.

Actions (login required)

Edit Item