Paleolimnológiai módszerek alkalmazásának korlátai sekély állóvizek esetében = Limits of paleolimnological methods in shallow standing waters

Jakab, Jázmin and Böjthe, Andrea Clara and Soltész, Andor Gergő and Korponai, János and Gyulai, István (2023) Paleolimnológiai módszerek alkalmazásának korlátai sekély állóvizek esetében = Limits of paleolimnological methods in shallow standing waters. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY, 103 (2). pp. 46-51. ISSN 0018-1323

Preview

Text 0104_191_Jakab_Paleolimnologiai_tordelesreI_0408.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike. Download (523kB) | Preview

Abstract

Világszerte egyre inkább növekednek az aszályos időszakok, jelentősen csökkentek az állóvizeink vízszintjei. Paleolimnológiai vizsgálatok esetében az állóvizek üledékének tanulmányozása folyik, melynek segítségével a múltban lejátszódott folyamatok, illetve környezeti hatások elemzésére adódik lehetőség. Paleolimnológiai kutatások során, amikor az üledékben megőrződött szervezetek maradványait, beleértve a Cladocera maradványokat vizsgáljuk, a meder legmélyebb részéről szoktunk üledék mintát venni, mert a legmélyebb pontra sodródnak össze a maradványok. Hazánkban azonban a legnagyobb számban sekély vízterek fordulnak elő, így vizsgálatunk célja az volt, hogy megnézzük, sekély vízterek esetében célszerűbb lenne-e a több mintavételi pont kijelölése? A mintavételekre hat vízteret jelöltünk ki és mindegyik víztérből három mintát vettünk, úgy, hogy a mintavételi helyek legalább 75-100 m távolságban helyezkedjenek el egymástól. A medrekben a habitatok is hasonlóak voltak. Az eredmények azt mutatták, hogy egymástól 100 méteres távolságban lévő mintavételi ponton is különböző Cladocera egyedszámok és fajszámok azonosíthatók. = Drought periods are increasing worldwide, and the water levels of our standing waters have dropped significantly. In the case of paleolimnological studies, the sediment of standing waters is examined to analyse the processes and environmental impacts that took place in the past. In paleolimnological research, when examining the remains of organisms preserved in sediments, including Cladocera remains, we tend to sample the sediment from the deepest parts of lakes where remains of organisms from the whole waterbody accumulate. Since in our country mainly shallow water bodies occur, the aim of our study was to investigate if it would be more appropriate to select more sampling points in shallow water bodies. Six water bodies were selected for sampling and three samples were taken from each water body, with the sampling sites located at least 75-100 meters apart. The habitats in the water bodies were similar. The results showed that sampling sites separated even by one hundred metres can differ significantly in number of individuals and species of Cladoceran remains.

Actions (login required)

Edit Item