Különböző cardiovascularis rizikóbecslő pontrendszereken, a pulzushullám-terjedési sebességen és a coronaria-kalcium pontszámon alapuló artériás életkor számítási módszereinek összehasonlítása = Comparison of different cardiovascular risk score, pulse wave velocity and coronary artery calcium score- based methods for vascular age calculation

Gyöngyösi, Helga and Vecsey-Nagy, Milán and Nemcsik, János (2022) Különböző cardiovascularis rizikóbecslő pontrendszereken, a pulzushullám-terjedési sebességen és a coronaria-kalcium pontszámon alapuló artériás életkor számítási módszereinek összehasonlítása = Comparison of different cardiovascular risk score, pulse wave velocity and coronary artery calcium score- based methods for vascular age calculation. HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA, 26 (6). pp. 257-265. ISSN 1418-477X

Preview

Text kulonbozo-cardiovascularis-rizikobecslo-pontrendszereken-a-pulzushullam-terjedesi-sebessegen-es-a-coronaria-kalcium-pontszamon-alapulo-arterias-eletkor-szamitasi-modszereinek-osszehasonlitasa.pdf - Published Version Download (543kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: Az artériás (vascularis) életkor meghatározása segíthet a betegeknek a prevenciós stratégiák fontosságának megértésében. Habár számítására több módszer is létezik, ezek összehasonlításáról jelenleg nem áll rendelkezésre adat. Célkitűzés: Kutatásaink célja, hogy meghatározzuk az artériás életkort a Framingham Risk Score (FRS), a Systematic COronary Risk Evaluation Score (SCORE), a carotis-femoralis pulzushullám-terjedési sebesség (PWV), illetve a coronaria-kalcium pontszám (CACS) mérése alapján. Módszerek: Első vizsgálatunkba szív- és érrendszeri szűrőprogramon részt vevő egyének kerültek bevonásra, míg második kutatásunk betegcsoportját kis és közepes rizikójú, mellkasi panaszos betegek képezték. A PWV-t tonometriás módszerrel határoztuk meg, míg az artériás életkor meghatározása az FRS, SCORE, valamint a CACS rizikóbecslő pontszámok segítségével történt. Az artériás, illetve kronológiai életkor különbsége alapján azonosítottuk az emelkedett artériás korú egyéneket (PWV+, FRS+, SCORE+, CACS+). Eredmények: Az első vizsgálatba bevont 172 páciens esetében a PWV+ betegek közül 58 (84%) volt FRS+ is, és ez az arány a SCORE+ betegek esetében is magas volt (47/55, 85,4%). A PWV+ és a SCORE+ alanyok között azonban csak mérsékelt átfedés volt, a SCORE+ betegek közül mindössze 17 (30,9%) volt PWV+ is. A második vizsgálat 241 páciense esetén az FRS- és SCORE-alapú biológiai életkor erős korrelációt mutatott (r=0,84, p<0,001), míg a CACS alapján számított életkor mérsékelten korrelált az FRS és a SCORE alapján kalkulálttal (r=0,50 és r=0,52, mindkettő p<0,001). Következtetés: A különböző módszerrel meghatározott artériás életkorok között tapasztalt eltérések az egyes artériáséletkor-számítási módszerek további részletes összehasonlítását kívánják meg prospektív körülmények között. = Background: The calculation of vascular age can help patients understand the importance of preventive strategies. However, multiple methods are available to calculate vascular age and no comparison data is available yet. Aim: Our aim was to evaluate vascular age based on the Framingham Risk Score (FRS), the Systematic COronary Risk Evaluation (SCORE), carotid-femoral pulse wave velocity (PWV) and coronary artery calcium score (CACS). Methods: Individuals participating in a cardiovascular screening program were included in our first study, whereas the population of our second study consisted of low and intermediate risk patients with stable chest pain. PWV was measured by tonometry, while vascular age was defined based on FRS, SCORE and CACS risk scores. Individuals with elevated vascular age (PWV+, FRS+, SCORE+, CACS+) were identified based on the observed differences between vascular and the respective chronological age. Results: In our first study, 172 patients were involved. Overall, 58 (84%) of the PWV+ subjects were also FRS+, and this proportion was high in case of SCORE+ patients as well (47/55, 85.4%). However, only moderate overlap was found between PWV+ and SCORE+ subjects as 17 (30.9%) of SCORE+ patients were also PWV+. In our second substudy involving 241 patients, FRS- and SCORE-derived biological age showed strong correlation (r=0.84, p<0.001), while vascular age based on CACS moderately correlated with FRS and SCORE (r=0.50 and r=0.52 respectively, both p<0.001). Conclusion: The differences found between the calculated vascular ages and the proportion of subjects with elevated vascular age warrants further prospective comparison of different vascular age calculation methods.

Actions (login required)

Edit Item