Integrált rehabilitációs ellátás I. – hazai előzmények, erősségek, gyengeségek

Cserháti, Péter and Kullmann, Lajos and Dénes, Zoltán (2023) Integrált rehabilitációs ellátás I. – hazai előzmények, erősségek, gyengeségek. IME: INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY / INFORMATIKA ÉS MENEDZSMENT AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN, 22 (2). pp. 16-22. ISSN 1588-6387

Preview

Text IntegraltrehabilitaciosellatasI.hazaielozmenyekerossegek.pdf Download (824kB) | Preview

Abstract

A rehabilitációs ellátás hazánkban jellemzően kórházakban történik. A rehabilitációban tevékenykedő szakemberekskollégák évtizedekkel ezelőtt felismerték, hogy a társadalom idősödése, a krónikus egészségi állapotok gyakoribbá válása miatt a szükségletek ilyen módon nem lesznek kielégíthetők. Kísérleti lakóközösségi rehabilitációs programokat indítottak. Jelentős tapasztalat a közösségi pszichiátria területén alakult ki. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Rehabilitációs Tagozata és Tanácsa Rehabilitációs Ellátási Programokat fejlesztett, amelyek az optimális betegutakat bemutatják. Az ezekkel kapcsolatos bizonyítékokat szakkönyv foglalja össze. Az egészségügyi ellátás reformja aktualitást ad az eddigi tapasztalatok feldolgozásának, a rendelkezésre álló erőforrások, valamint a közösségi rehabilitációs programok fejlesztését támogató, illetve akadályozó tényezők számbavételének. A Rehabilitációs Ellátási Programok fejlesztése többszöri tesztelési fázis alapján készült el, a betegutak mellett a szakmai elvárásokat és az eredményesség felmérésére ajánlott módszereket is tartalmazzák. A jelen helyzet adatainak bemutatása az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, illetve a Nemzeti Egészségbiztosítás Alapkezelő adatai alapján történik. Ezekben az ellátás területi egyenetlensége és a fekvőbeteg ellátás dominanciája látszik. A rehabilitációs képzésben az utóbbi időben kedvező változások történtek. A közösségi rehabilitáció fejlesztésében felhasználhatók a praxisközösségi modellprogramok eredményei, a kommunikációt jól támogathatja az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatói Tér. Jelen tanulmány korlátja, hogy nem sikerült teljeskörű adatokat gyűjteni. Az érintett lakosság preferenciái sem ismertek. Következtetésként megállapítható az elmagányosodás növekedése, a szociális ellátórendszer átalakulása, mind a vertikális, mind a horizontális integráció szükségessége és a háziorvos kapuőri szerepének javítása, amihez célzott edukációs programok is szükségesek. | Provision of hospital-based rehabilitation services are typical for Hungary. Professionals working in re- habilitation medicine have recognized some decades ago that due to ageing of the society and increasing frequency of chronic health conditions the needs will not be met by the existing services. Experimental com- munity-based rehabilitation services have been ini- tiated in cooperation with World Health Organization European Office. Important and promising experiences have been gathered in the field of community psychiat- ric rehabilitation services. Rehabilitation Medicine Di- vision and Council of the Healthcare Professional Bo- ard have developed Rehabilitation Care Programmes. Those also include recommended optimal care pathway for different health conditions. Evidence of the Rehabilitation Care Programmes have been collec- ted and published in a handbook. The ongoing health care reform in Hungary calls for summarizing earlier experiences and review of available resources as well as strengths and weaknesses supporting or hindering the development of community-based rehabilitation ser- vices. The Rehabilitation Care Programmes have been developed on basis of multiple test phases where sig- nificant number of hospital rehabilitation wards from different service levels and territorial regions of Hunga- ry have been participated. Beside suggested care pat- hways basic conditions of rehabilitation care services as well as recommended methods of effectiveness eva- luation of service provision are part of the programme descriptions. Introduction of present situation is based on data of the National Statistical Data-Collection Prog- ramme in rehabilitation medicine and data provided by the National Health Insurance Fund. Our findings demonstrate the dominance of hospital-based servi- ce provision and the inequal availability of services by regions. Several favourable changes have occurred at the training in rehabilitation of medical students and other students of professionals employed in rehabilita- tion medicine, like physiotherapists and psychologists. Experiences gained in recent primary-care practice fellowships have also brought useful information in de- velopment of community-based rehabilitation services. Communication of different healthcare providers is sup- ported by the e-Health Care Cloud Hosting. Authors re- gard as limitation of their study the inability of providing a full-scale data base. Preferences of the effected popu- lation remained unknown as well. As conclusion we can confirm the growing isolation of elderly population, the social care services are experiencing reorganization and modifications. Those features call for both vertical and horizontal coordination among all care providers with a potential role in rehabilitation, as well as strengthening the gate-keeper function of general practitioners. The la- ter need calls for goal-oriented education programmes.

Actions (login required)

Edit Item