Reflexiók a jogegységi panasz kezdeti működésére, különös tekintettel az első indokolatlan eltérést megállapító jogegységi panasz határozatra

Csibor, Ferenc (2023) Reflexiók a jogegységi panasz kezdeti működésére, különös tekintettel az első indokolatlan eltérést megállapító jogegységi panasz határozatra. KÖZIGAZGATÁSTUDOMÁNY, 3 (1). pp. 20-38. ISSN 2786-1910

Preview

Text KT_3_1_Csibor_Ferenc.pdf Available under License Creative Commons Attribution. Download (356kB) | Preview

Abstract

A Kúria jogegység, vagyis az egységes ítélkezési gyakorlat biztosításában legmagasabb bírói fórumként betöltött alkotmányos szerepében jelentős változás következett be 2020-ban. A korlátozott precedensrendszer hatályba lépése folytán a jogegységet elsősorban a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozataihoz társuló kötőerő biztosítja. A rendszernek egy fontos elemét adja a jogegységi panasz elnevezésű új jogorvoslati eljárás. A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való indokolatlan eltérés esetén jogegységi panasszal lehet élni. Az eltérés előfordulhat alsóbb bíróság határozatában, amit a Kúria – arra irányuló kérelem ellenére – felülvizsgálati eljárásában nem orvosolt, vagy előfordulhat a Kúria határozatában is. Indokolatlan eltérés esetén a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a határozatot hatályon kívül helyezi, és a Kúriát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, valamint kimondja a bíróságokra kötelező jogértelmezést, ezzel előmozdítva a jogegységet. A tanulmány célja behatóbban megvizsgálni a legelső olyan jogegységi panasz ügyet, amikor a Jogegységi Panasz Tanács indokolatlan eltérést állapított meg. A vizsgálat kiterjed az alapügy tényállásának bemutatására, továbbá a jogegységi panasz lényegét adó jogkérdésre, miszerint az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárásban hozott határozata megalapozhat-e perújítást. A jogkérdés bemutatásánál külön figyelmet kap az előzetes döntéshozatallal foglalkozó nemzetközi szakirodalomban, a perújítással kapcsolatban pedig a hazai szakirodalomban kialakult álláspontok ismertetése. | A considerable change happened in the role of the Curia as the highest court responsible for uniformity of the application of law. With the restricted precedent system coming into effect in 2020. the uniformity of the application of law is primarily ensured by the binding power of the Curia’s decisions that have been published in the Collection of Court Decisions. Another important part of the system is the uniformity complaint procedure. A uniformity complaint can be submitted against the Curia’s decision if the decision contains an unjustified deviation from one of the Curia’s published decisions. The deviation might occur in the decision of a lower court that was not remedied by the Curia despita a plea for remedy, or it might occur in a decision of the Curia. If the deviation was unjustified the Uniformity Complaint Council of the Curia will annul the decision, order the Curia to a new process, and will declare the binding interpretation of law, therefore strenghtening the unity of law. The goal of this study is to closely examine the first case when the Uniformity Complaint Council found unjust deviation. The examination covers the facts of the case serving as a basis for the complaint, and also the question of law that was the focus of the process, which is whether a preliminary ruling of the European Court of Justice can serve as a basis for retrial. While examining the question of law additional attention is given to the main tenets of the relevant literature about the institution of preliminary decision making, and the literature focusing on the topic of retrial.

Actions (login required)

Edit Item