A műtét utáni fájdalomcsillapítás minőségének felmérési lehetőségei: egydimenziós skálák

Lovasi, Orsolya and Lám, Judit and Léber, Andrea and Gaál, Péter (2022) A műtét utáni fájdalomcsillapítás minőségének felmérési lehetőségei: egydimenziós skálák. LEGE ARTIS MEDICINAE, 32 (1-2). pp. 41-47. ISSN 0866-4811 (nyomtatott); 2063-4161 (elektronikus)

Preview

Text a-mutet-utani-fajdalomcsillapitas-minosegenek-felmeresi-lehetosegei-egydimenzios-skalak.pdf Download (167kB) | Preview

Abstract

A mûtét utáni fájdalomcsillapítás minôségének mérésére egyre nagyobb figyelem irányul a klinikai gyakorlatban, mivel a nem megfelelôen kezelt fájdalom számos negatív következménnyel jár mind a betegek, mind az egészségügyi ellátást végzôk számára. Az ellátás minôségértékelésének fontos komponense a betegkimenetek mérése, ehhez pedig rendszeres fájdalomértékelések és megbízható fájdalomfelmérô eszközök szükségesek. Köz le mé nyünk fô célja a mûtét utáni fájdalom felmérésére vonatkozó skálák, fájdalom fel mé rô eszközök felkutatása a releváns szakirodalmi közleményekben, amelyhez szisztematikus irodalomkutatást végeztünk PICO (population, intervention, control, and outcomes) technika segítségével. Összesen 396 hozzáférhetô és értékelhetô cikket találtunk, amelyekbôl a legfontosabb 31 angol és három magyar nyelvû írás eredményeit összegezzük. A fájdalomcsillapítással foglalkozó szer vezetek mûtétet követôen rendszeres fájdalomfelmérést ajánlanak, amelyhez egydimenziós és többdimenziós fájdalomfelmérô eszközök állnak rendelkezésre. Az egydimenziós skálák közül a Numerikus Fájdalomfelmérô Skálát (Numerical Rating Scale, NRS), a Vizuális Analóg Skálát (Visual Analogue Scale, VAS) és a Verbális Leíró Skálát (Verbal Descriptor Scale, VDS) hasonlítjuk össze a mûtét utáni fájdalom mérésének szempontjából azonosítható elônyök, valamint korlátozó tényezôk bemutatásával. Bár a klinikumban az NRS-t használják a legszélesebb körben, a VAS érzékenyebb a változások detektálására és statisztikai szempontból is a legjobban kezelhetô. A VDS-nek is van elônye, mégpedig az, hogy az eredmény értelmezésében nincsenek jelentôs eltérések. A VAS ugyanakkor használati szempontból a legbonyolultabb, a legkevésbé preferált a betegek körében, és közvetlenül mûtét után sem mindig alkalmazható. A VDS a legkevésbé érzékeny mérôeszköz, amelynek eredményét a szóértelmezés eltérései befolyásolják és gyenge szókincsû betegeknél nem alkalmazható. Az egydimenziós skálák elônye, hogy gyorsan bevethetôk és egyszerû a használatuk, de a fájdalomnak csak egy dimenzióját, az intenzitását mérik, a beteg által megadott értékek és a fájdalom megélése, valamint a megfigyelhetô következmények közötti kapcsolat az esetek érdemi részében nem egyértelmû. Ezért, amikor a körülmények lehetôvé teszik, érdemes megfontolni a multidimenzionális eszközök használatát.

Actions (login required)

Edit Item