A műtét utáni fájdalomcsillapítás minőségének felmérési lehetőségei: többdimenziós eszközök = Options for assessing the quality of postoperative pain relief: multidimensional measurement tools

Lovasi, Orsolya and Gaál, Péter and Léber, Andrea and Lám, Judit (2022) A műtét utáni fájdalomcsillapítás minőségének felmérési lehetőségei: többdimenziós eszközök = Options for assessing the quality of postoperative pain relief: multidimensional measurement tools. LEGE ARTIS MEDICINAE, 32 (4-5). pp. 197-205. ISSN 0866-4811

Preview

Text a-mutet-utani-fajdalomcsillapitas-minosegenek-felmeresi-lehetosegei-tobbdimenzios-eszkozok.pdf - Published Version Download (413kB) | Preview

Abstract

A nem megfelelôen kezelt mûtét utáni fájdalom számos káros következménnyel járhat. Eredményes és hatékony csillapításához elengedhetetlen a megbízható mérôeszközökkel végzett rendszeres fájdalomfelmérés. A folyóirat ez év februári számában megjelent közleményünkben az egydimenziós fájdalomfelmérô skálák fôbb tulajdonságait mutattuk be. Megállapítottuk ezek legnagyobb hátrányát, ugyanis csak a fájdalom intenzitását mérik, ami nem feltétlenül ad elegendô és megbízható támpontot a terápiás döntésekhez. Jelen tanulmány fô célja a mûtét utáni fájdalom felmérésére alkalmas többdimenziós mérôeszközök, illetve azok fôbb összetevôinek, alkalmazási körének bemutatása a releváns szakirodalmi közlemények áttekintése alapján. A PICO (population, intervention, control, and outcomes) technika segítségével végzett szisztematikus irodalomkutatás során 396 elérhetô és értékelhetô cikket találtunk. Ezek közül a legfontosabb 41 angol és 4 magyar nyelvû írás eredményeit összegezzük. A többdimenziós fájdalomfelmérô eszközök közül részletesen tárgyaljuk az Amerikai Fájdalomtársaság betegkimeneti kérdôívének (APS-POQ-R), a svéd Stratégiai és Klinikai Minôségi Indikátorok a Posztoperatív Fájdalom Menedzsmentben (SCQIPP) kérdôívének és a német Posztoperatív Fájdalommenedzsment Fejlesztési Projekt (QUIPS) betegkimeneti kérdôívének jellemzôit. Az egydimenziós skálákkal szemben a többdimenziós mérôeszközök a fájdalom intenzitása mellett értékelik annak egyéb, pszichoszociális aspektusait is. Így lényegesen pontosabb képet adnak a fájdalom természetérôl, ugyanakkor alkalmazásuk több idôt és körültekintést igényel, és nem minden betegcsoport esetében használhatók. Ennek megfelelôen az egydimenziós skálák inkább a klinikai gyakorlat támogatására alkalmasak olyan esetekben, amelyekben a többdimenziós eszközök használata nem lehetséges. Minôségfejlesztési és kutatási célra elsôsorban a többdimenziós mérôeszközök alkalmazhatók. = Inadequat treatment of postoperative pain may have several adverse consequences. Its effective and efficient management requires regular pain assessments with valid and re - liable pain assessment tools. The main features of unidimensional pain assessment scales were discussed in our previous paper. Their most important disadvantage is that they measure only the pain intensity, which did not necessarily provide sufficient and re - liable basis for clinical decision making. The main goal of this paper is to review multi - dimensional measurement tools for assessment of postoperative pain, their main components, and applications based on summary of the relevant literature. While using the PICO (population, intervention, control, and outcomes) technique of systematic literature research, we identified 396 accessible and evaluable articles in total, from which we summarize the results of the most important 41 English and 4 Hungarian publications. Among the multi - dimensional pain assessment tools we discussed thoroughly the American Pain So - ciety Pa tient Outcome Questionnaire (APSPOQ-R), the Swedish Strategic and Clinical Quality Indicators in Postoperative Pain Management (SCQIPP) questionnaire, and the characteristics of the patient outcome questionnaire of the German Quality Im - provement in Postoperative Pain Mana ge - ment Project (QUIPS). Contrasted to unidimensional scales, multidimensional measurement tools do not evaluate only the intensity of pain, but its other dimensions, and psychosocial aspects. Thus they give a more accurate picture of its nature, however, their application of specific scales requires more time and diligence, and the scope of patients is more restricted. Consequently, unidimensional scales are more suitable for supporting the clinical practice, in cases where the multidimensional questionnaires cannot be used. In contrast, whenever the circumstances permit, multidimensional scales should be used, especially for quality improvement and research purposes.

Actions (login required)

Edit Item