The effect of disease severity and chronic CPAP-therapy on cognitive functions and event related potentials in OSAS = A betegségsúlyosság és a krónikus CPAP-terápia hatása a kognitív funkciókra és az eseményhez kapcsolódó potenciálokra OSAS-ban

Turk Arisoy, Eda and Domac, Fusun Mayda and Gica, Sakir and Ulker, Mustafa and Kenangil, Gulay Ozgen (2023) The effect of disease severity and chronic CPAP-therapy on cognitive functions and event related potentials in OSAS = A betegségsúlyosság és a krónikus CPAP-terápia hatása a kognitív funkciókra és az eseményhez kapcsolódó potenciálokra OSAS-ban. IDEGGYÓGYÁSZATI SZEMLE / CLINICAL NEUROSCIENCE, 76 (3-4). pp. 129-139. ISSN 0019-1442 (nyomtatott); 2498-6208 (elektronikus)

Preview

Text a-betegsegsulyossag-es-a-kronikus-cpap-terapia-hatasa-a-kognitiv-funkciokra-es-az-esemenyhez-kapcsolodo-potencialokra-osas-ban.pdf Download (2MB) | Preview

Abstract

Background and purpose – Obstructive sleep apnea syndrome (OSAS) may cause daytime sleepiness, mood changes and dysfunction in various cognitive areas due to recurrent arousals and / or chronic intermittent hypoxia. Different possibilities have been proposed regarding the most affected cognitive areas and mechanisms of OSAS. However, it is difficult to compare findings of the different studies due to the fact that individuals with different disease severities were included in the study groups. In the current study, we aimed to determine the relationship between severity of OSAS and cognitive functions, to investigate the effect of continuous positive airway pressure (CPAP) titration treatment on cognitive functions and the relationship between these changes and electrophysiological potential. Methods – The study included 4 groups of patients with simple snoring and mild, mode rate and severe OSAS. In the pre treatment evaluations, verbal fluency, visuospatial memory, attention, executive functions, lan guage abilities and electrophysiological tests for event related potential were performed. The same procedure was reapplied after 4 months of CPAP therapy. Results – Long term recall scores and total word fluency scores were found to be low in the groups with moderate and severe disease compared to the patients with simple snoring (p: 0.04, p: 0.03, respectively). The information processing time was higher in patients with severe disease compared to patients with simple snoring (p: 0.02). The P200 and N100 latencies related to event related potentials (ERP) were significantly different between the groups (p: 0.004, p: 0.008, respectively). After CPAP treatment, significant differences were found in N100 amplitude and latencies and all cognitive areas except abstraction. In addition, N100 amplitude and latency change rate as well as change in attention and memory abilities were correlated (r: 0.72, p: 0.02; r: 0.57, p: 0.03, respectively). Conclusion – In the current research, disease severity was found to negatively affect long term logical memory, sustained attention and verbal fluency. Moreover, significant improvement was detected in all cognitive areas with CPAP treatment. The findings of our study support that changes in N100 potential have the potential to be used as a biomarker that can be used to monitor cognitive function recovery after treatment. | Háttér és cél – Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) az ismétlődő ébredések és/vagy a krónikus intermittáló hypoxia miatt nappali álmosságot, hangulatváltozásokat és különböző kognitív területek működési zava rát okozhatja. Az OSAS által leginkább érintett kognitív területekre és annak mecha nizmusára vonatkozóan különböző lehető ségeket javasoltak. A különböző vizsgálatok eredményeit azonban nehéz összehasonlíta ni, mivel a vizsgálati csoportokba különböző súlyosságú betegséggel küzdő egyéneket vontak be. Jelen tanulmányban az volt a cé lunk, hogy meghatározzuk az OSAS súlyos sága és a kognitív funkciók közötti össze függést, megvizsgáljuk a folyamatos pozitív légúti nyomás (CPAP) titráló kezelés hatását a kognitív funkciókra, valamint e változások és az elektrofiziológiai potenciál közötti kapcsolatot. Módszerek – A vizsgálatban négy csoport ban egyszerű horkoló, valamint enyhe, köze pes és súlyos OSAS ban szenvedő betegek vettek részt. A kezelés előtti értékelések során verbális folyékonyságot, vizuospatialis memóriát, figyelmet, végrehajtó funkciókat, nyelvi képességeket teszteltek, és az eseményhez kötött potenciál elektrofiziológiai vizsgálatait végezték el. Ugyanezeket az eljárásokat négy hónapnyi CPAP terápia után újra elvégezték. Eredmények – A hosszú távú emlékezet pontszámai és a teljes szófolyamatossági pontszámok alacsonyak voltak a közepesen súlyos és súlyos betegségben szenvedők cso portjaiban az egyszerű horkolásban szenve dő betegekhez képest (p: 0,04, illetve p: 0,03). Az információfeldolgozási idő hosszabb volt a súlyos betegségben szenvedő betegeknél az egyszerű horkolásban szenvedő betegekhez képest (p: 0,02). Az eseményhez kapcsolódó potenciálokhoz (ERP) kapcsoló dó P200 és N100 latenciák szignifikánsan különböztek a csoportok között (p: 0,004, illetve p: 0,008). A CPAP kezelést követően szignifikáns kü lönbségeket találtunk az N100 amplitúdóban és latenciában, valamint az absztrakció kivé telével minden kognitív területen. Ezenkívül az N100 amplitúdó és latencia változásának aránya, valamint a figyelem és a memória képességek változása korrelált egymással (r: 0,72, p: 0,02; r: 0,57, p: 0,03). Következtetés – A jelen kutatásban a betegség súlyossága negatívan befolyásolta a hosszú távú logikai memóriát, a fenntartott figyelmet és a verbális folyékonyságot. Ezen túlmenően a CPAP kezeléssel szignifikáns javulást észleltek valamennyi kognitív terüle ten. Vizsgálatunk eredményei alátámasztják, hogy az N100 potenciál változásai olyan biomarkerként használhatók, amely a kezelés után a kognitív funkciók helyreállításának nyomon követésére használható.

Actions (login required)

Edit Item