Is autism spectrum disorder an inflammation? = Az autizmus spektrumzavar gyulladás?

Naralan, Yüksel Sümeyra and Gül, Abdulhakim Hasan and Altunkaynak, Konca (2023) Is autism spectrum disorder an inflammation? = Az autizmus spektrumzavar gyulladás? IDEGGYÓGYÁSZATI SZEMLE / CLINICAL NEUROSCIENCE, 76 (5-6). pp. 212-216. ISSN 0019-1442 (nyomtatott); 2498-6208 (elektronikus)

Preview

Text az-autizmus-spektrumzavar-gyulladas.pdf Download (392kB) | Preview

Abstract

Background and purpose – In our study, we aimed to evaluate inflammation by measuring serum Adenosine deaminase and dipeptidyl peptidase IV levels of individuals diagnosed with autism spectrum disorder and to determine its relationship with the Childhood Autism Rating Scale. Methods – 37 children aged 2-12 years with a diagnosis of autism spectrum disorder and 27 children aged 2-12 years without any psychiatric disease were included in the study. Psychiatric examination and clinical evaluation according to DSM-5 diagnostic criteria for the diagnosis of autism spectrum disorder were performed on the children included in the study. The Childhood Autism Rating Scale was filled in by the researcher by interviewing the parents of the children diagnosed with autism spectrum disorder. 5 ml of venous blood samples were taken from the children in both groups in the morning on a full stomach. Results – There was no statistically significant difference between the groups in terms of age, gender, and sociodemographic data. While serum adenosine deaminase levels were found to be statistically significantly higher in the group with autism spectrum disorder, serum dipeptidyl peptidase IV levels were found to be significantly lower. A positive correlation was found between dipeptidyl peptidase IV and Childhood Autism Rating Scale. Conclusion – We think that inflammation may play a role in the etiology of autism spectrum disorder due to altered adenosine deaminase and dipeptidyl peptidase IV levels in children with autism spectrum disorder. | Háttér és cél – Vizsgálatunkban a gyulladás értékelését tűztük ki célul autizmus spekt- rumzavarral diagnosztizált személyek szé- rumának adenozin-deamináz- és dipeptidil- peptidáz IV szintjének mérésével. Célunk volt továbbá a gyulladás és a Childhood Autism Rating Scale (Gyermekkori autizmust értéke- lő skála) közötti kapcsolat meghatározása. Módszerek – A vizsgálatba 37, autizmus spektrumzavar diagnózissal rendelkező 2–12 éves gyermeket és 27, pszichiátriai betegség- gel nem rendelkező 2–12 éves gyermeket von- tunk be. Az autizmus spektrumzavar diagnózi- sának megállapítása érdekében a vizsgálatba bevont gyermekeken pszichiátriai vizsgálatot és klinikai értékelést végeztek, a DSM-5 diag- nosztikai kritériumai szerint. A gyermekkori autizmust értékelő skálát a kutató az autizmus spektrumzavarral diagnosztizált gyermekek szüleivel készített interjúk segítségével töltötte ki. Mindkét csoportban 5 ml vénás vérmintát vettek a gyermekektől reggel, teli gyomorral. Eredmények – A csoportok között nem volt statisztikailag szignifikáns különbség az élet- kor, a nem és a szociodemográfiai adatok te- kintetében. Míg a szérum adenozin-deamináz szintje statisztikailag szignifikánsan magasabb- nak bizonyult az autizmus spektrumzavarral küzdő csoportban, addig a szérum dipeptidil- peptidáz IV szintje szignifikánsan alacsonyabb- nak bizonyult. Pozitív korrelációt találtunk a dipeptidil-peptidáz IV szintje és a gyermekkori autizmust értékelő skála pontszáma között. Következtetés – Úgy gondoljuk, hogy a gyulladás szerepet játszhat az autizmus spektrumzavar etiológiájában, mivel az autiz- mus spektrumzavarban szenvedő gyerme- keknél megváltozott az adenozin-deamináz- és dipeptidil-peptidáz IV szintje.

Actions (login required)

Edit Item