Early and late predictors of postoperative neurocognitive dysfunction in cardiac surgery = A posztoperatív neurokognitív diszfunkció korai és késői prediktorai szívsebészeti beavatkozás után

Urcun, Yusuf Salim and Altun, Yasar and Pala, Arda Aybars (2022) Early and late predictors of postoperative neurocognitive dysfunction in cardiac surgery = A posztoperatív neurokognitív diszfunkció korai és késői prediktorai szívsebészeti beavatkozás után. IDEGGYOGYASZATI SZEMLE / CLINICAL NEUROSCIENCE, 75 (7-8). pp. 231-240. ISSN 0019-1442

Preview

Text a-posztoperativ-neurokognitiv-diszfunkcio-korai-es-kesoi-prediktorai-szivsebeszeti-beavatkozas-utan.pdf - Published Version Download (207kB) | Preview

Abstract

Background and purpose – Postoperative cognitive dysfunction (POCD) is a multifactorial image characterized by insufficiency in features such as the ability to perform tasks requiring high brain functions. Cognitive dysfunction such as memory loss and decreased concentration, confusion, and delirium are common conditions in some patients in the early period after major surgical interventions such as cardiac surgery. POCD causes delays in postoperative recovery, long return-to-work times, and decreased quality of life. This study aims to demonstrate POCD in early and late stages in patients undergoing cardiac surgery through the Montreal Cognitive Assessment (MoCA) and the Mini Mental Test (MMT). In addition, we aim to determine predictive factors with these neurocognitive tests. Methods – MMT and MoCA tests were applied to the patients included in the study before cardiac surgery, on the sixth postoperative day and third month. Neuro - cognitive dysfunction detected on the sixth postoperative day was accepted as an early period, its detection in the postoperative third month was accepted as a late period. Results – 127 patients without neurocognitive dysfunction in the preoperative period were included in the study. For early neurocognitive impairment, age, mean platelet volume (MPV), New York Heart Association (NYHA) classification, x-clamp time, cardio-pulmonary bypass (CPB) time, postoperative intensive care and hospital stay duration, and an event of acute myocardial infarction (AMI) in the preoperative period were determined as predictive factors. In addition, in late-period of neurocognitive dysfunction age, MPV, NYHA classification, x-clamp duration, CPB time, postoperative intensive care and hospital stay duration were shown as predictors of neurocognitive dysfunction. Conclusion – The results of our study support the literature findings showing that delirium is associated with a decline in cognitive functions three months after cardiac surgery. As a result, the lack of agreed diagnostic tests in the definition of POCD makes it difficult to standardize and interpret the research in this area. Therefore, a consensus to be reached in the diagnosis of POCD will ensure the use and correct interpretation of neurophysiological tests. In our study, advanced age and long hospital and intensive care stays were shown as predictive factors for both early and late neurocognitive dysfunctions. Furthermore, smoking was shown as a predictive factor only for late neurocognitive dysfunction. = Háttér és cél – A posztoperatív kognitív diszfunkció (POCD) számos elemből összeálló állapot, amit a magasabb agyi funkciókat igénylő feladatok végrehajtásában jelentkezô zavar jellemez. A nagy sebészeti beavatkozások, így például a szívsebészeti beavatkozások utáni korai időszakban gyakran jelenik meg memóriazavarral, csökkent koncentrációs készséggel, zavartsággal vagy delíriummal jellemezhetô kognitív diszfunkció. A POCD következtében elhúzódik a posztoperatív gyógyulás, megnő a munkába való visszatéréshez szükséges időtartam és csökken a beteg életminôsége. Vizsgálatunk célja az volt, hogy a Montreal Kognitív Felmérés (MoCA) és a Mini Mentális Teszt (MMT) segítségével felmérjük, milyen mértékben fordul elô POCD a szívsebészeti beavatkozá sok utáni korai és késôi idôszakban. Célunk volt továbbá annak megállapítása, hogy e neurokognitív tesztek a POCD milyen prediktív faktorait képesek kiszûrni. Módszerek – A vizsgálatba bevont betegekkel a szívsebészeti beavatkozás elôtt, a hatodik posztoperatív napon és a harmadik posztoperatív hónapban végeztük el a két tesztet. A hatodik posztoperatív napon detektált neurokognitív diszfunkciót korai, míg a harmadik posztoperatív hónapban detektált neurokognitív diszfunkciót késôi POCD-nek számítottuk. Eredmények – A vizsgálatba 127 olyan beteget vontunk be, akik a preoperatív periódusban nem rendelkeztek neurokognitív diszfunkcióval. A korai neurokognitív diszfunkciót a következô tényezôk jelezték elôre: életkor, átlagos vérlemezke-térfogat (MPV), New York Heart Association (NYHA-) osztályozás pontszáma, x-clamp-idô, cardiopulmonalis bypass (CPB) idôtartama, a posztoperatív intenzív terápiás és kórházi ápolás idôtartama, akut myocardialis infarktus (AMI) elôfordulása a preoperatív periódusban. A késôi neurokognitív diszfunkciót a követ kezô tényezôk jelezték elôre: életkor, MPV, NYHA-klasszifikáció, x-clampidô, CPB-idôtartam, a posztoperatív inten zív terápiás és kórházi ápolás idôtartama. Következtetés – Eredményeink alátámasztják azt a szakirodalmi megállapítást, miszerint a delírium a szívsebészeti beavatkozások utáni harmadik hónapban a kognitív funkciók hanyatlásával jár együtt. Ebbôl az következik, hogy a POCD definiálásához használható standard diagnosztikai tesztek hiánya megnehezíti a kutatási eredmények interpretálását ezen a szakterületen. A neurofiziológiai teszteket csak akkor lehet majd megfelelô módon használni és interpretálni, ha kialakul a konszenzus a POCD diagnózisa kapcsán. Eredményeink szerint az elôrehaladott életkor, valamint a hosszú posztoperatív intenzív terápiás és kórházi ápolási idô elôre jelzi mind a korai, mind a késôi neurokognitív diszfunkciót; a dohányzás csak a késői neurokognitív diszfunkció kockázati tényezője.

Actions (login required)

Edit Item