Segítő foglalkozású szakemberek jólléte a COVID-19 járvány első hullámában – A vitális kimerültség többtényezős vizsgálata

Török, Gábor Pál and Asztalos, Bernadett and Joób, Máté and Tésenyi, Tímea and Danis, Ildikó and Pilinszki, Attila (2022) Segítő foglalkozású szakemberek jólléte a COVID-19 járvány első hullámában – A vitális kimerültség többtényezős vizsgálata. MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PSZICHOSZOMATIKA, 23 (1). pp. 1-32. ISSN 1419-8126

Preview

Text 0406-article-p1.pdf Available under License Creative Commons Attribution. Download (816kB) | Preview

Abstract

Elméleti háttér: Az olyan válsághelyzetekben, mint a COVID-19, kiemelt hangsúlyt kell kapjon a segítő szakmákban dolgozó szakemberek pszichés támogatása a szolgáltatások fenntarthatósága és a kiégés megelőzése szempontjából. Különösen fontos a kiégés hátte- rében felismerhető vitális kimerültség mérése. Cél: Keresztmetszeti vizsgálatunk célja a segítő területen dolgozók vitális kimerültségének és ennek különböző háttérváltozókkal való összefüggéseinek vizsgálata a COVID-19 első hullámában. Módszerek: Online kérdő- ívünket az egészségügy, a szociális ellátás, az oktatás és a hitélet területén dolgozó szak- emberek (n = 931) töltötték ki. A kérdőív a vitális kimerültség felmérése mellett kitért a szociodemográfiai, fizikai (egészség-magatartással kapcsolatos), munkahelyi és családi jellemzők feltérképezésére. Eredmények: Megállapítottuk, hogy az egészségügyi és szociá- lis dolgozók kimerültebbek, mint mások (F(1, 929) = 16,801; p < 0,001). A vitális kimerült- ség alakulásában a következő változóknak tulajdoníthattunk nagyobb prediktív hatást: az alvás minőségének változása ( β = 0,292; p < 0,01), a család és munka egyensúlyának vál- tozása ( β = –0,238; p < 0,01) és a szubjektív egészségi állapot ( β = –0,201; p < 0,01). Közepes erősségű összefüggést láttunk az étkezések gyakoriságának változása és az alvásminőség változása között (χ2(4, n = 931) = 144,8; p < 0,001), valamint a család-munka egyensúly változása és az alvás minőségének változása között ( χ2(12, n = 788) = 171,4; p < 0,001). Következtetések: Az alvás megfelelő minőségének és mennyiségének, a rendszeres étkezés- nek és a fizikai aktivitásnak nemcsak megelőző szerepe, hanem stabilizáló ereje van akut krízisekben is. Az egyéni tényezőkön túl a munkáltatóknak is fontos szerepük van az al- kalmazottak jóllétének megőrzésében, hiszen a munkahelyi kommunikáció és a munka- körülmények is jelentős mértékben befolyásolják azt.

Actions (login required)

Edit Item