Az Országgyűlés jogalkotói mozgástere a történeti értelmezés szerepének erősítésében

Gera, Anna and Szentgáli-Tóth, Boldizsár Artúr (2023) Az Országgyűlés jogalkotói mozgástere a történeti értelmezés szerepének erősítésében. ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY, 64 (1). pp. 18-37. ISSN 0002-564X

Preview

Text 2023-01_tan_Gera_Szentgali-Toth.pdf Download (173kB) | Preview

Abstract

Bár a történeti alkotmány hatályos jogi szerepének vizsgálatakor jellemzően az Alkotmánybíróság gyakorlatának elemzése kerül előtérbe, ugyanilyen fontos figyelmet fordítani az Országgyűlés jogalkotási tevékenységére is. Az Alaptörvény R) cikke két ponton teremti meg ennek az alapjait: a (3) bekezdésben foglalt értelmezési szabály történeti alkotmány vívmányaira utaló fordulatában, valamint a (4) bekezdésben, az állam minden szervének kötelezettségévé téve Magyarország alkotmányos önazonosságának védelmét, amely, ahogy azt a 22/2016. (XII. 5.) Alkotmánybírósági határozat is rögzíti, történeti alkotmányunkban gyökerezik. Így tehát azt láthatjuk, hogy az Alaptörvény két rendelkezése is megalapozza az Országgyűlés történeti alkotmányfejlődés vizsgálatára vonatkozó kötelezettségét. Álláspontunk szerint ez a kötelezettség tágabb, mint egyes jogszabályok önmagában vett vizsgálata, magában hordozza a teljes történeti fejlődés átfogó áttekintését, figyelemmel nem pusztán a jogszabályok tartalmára, hanem születésük körülményeire, az egyes történelmi korszakokban hordozott speciális jelentéstartalmukra, valamint arra is, hogy menynyiben hozott változást a szabályozási rendszerben, vagy adott esetben mennyire erősítette meg azt. Ezt a komplex vizsgálatot egyrészt az Alaptörvényben megállapított elemzési kötelezettség, másrészt a történeti alkotmányra való utalás által kialakult dogmatikai viszszásságok feloldása, harmadrészt pedig a történeti dimenzió elemzésével összefüggő célok kiteljesedésének elősegítése indokolja, és összhangban van az Alkotmánybíróság elmúlt években kibontakozó gyakorlatával is. Tanulmányunkban először megvizsgáljuk a történeti alkotmány vívmányaival kapcsolatos diskurzus nemzetközi kontextusát és nemzeti jogi elméleti alapvetéseit, majd azt kutatjuk, hogy az Országgyűlés jogalkotási tevékenysége során hogyan jelent meg eddig a történeti alkotmány vívmányainak koncepciója, illetve az Országgyűlés mozgástere hogyan viszonyul az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok mozgásteréhez ezen a területen. Úgy véljük, a történeti dimenzió folyamatban való szemléletén felül pillanatnyilag a tartalmi kérdések helyett arra érdemes inkább fókuszálni, hogy melyek azok a jogi eszközök, amelyek alkalmasak lehetnek az Országgyűlés gyakorlatában arra, hogy megjelenítsék a törvényhozó testület megközelítését a történeti alkotmány vívmányaival kapcsolatban. Megvizsgáljuk egyrészt a jogalkotási folyamat egyes elemeit (a szakbizottsági tárgyalást, a jogszabályok hatásvizsgálatát, illetve felvillantjuk a második kamara esetleges ilyen irányú perspektíváit), továbbá kitérünk a jogszabályok egyes releváns tartalmi elemeire is (preambulumok, jogalkotói indokolások, illetve az Országgyűlési határozatok jelentősége).

Actions (login required)

Edit Item