A probiotikumok szerepe az orális egészségben : A szájflóra Lactobacillus-összetételének vizsgálata egészséges és cukorbetegséggel élő gyermekekben = The role of probiotics in oral health : Examination of the compound of the Lactobacillus in the oral flora in healthy and diabetic children

Moldován, Anna and Rózsa, Noémi Katinka and Herczegh, Anna (2023) A probiotikumok szerepe az orális egészségben : A szájflóra Lactobacillus-összetételének vizsgálata egészséges és cukorbetegséggel élő gyermekekben = The role of probiotics in oral health : Examination of the compound of the Lactobacillus in the oral flora in healthy and diabetic children. ORVOSI HETILAP, 164 (24). pp. 942-947. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p942.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (892kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A probiotikumok az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint: „Élő, speciálisan kiválasztott, a bél szempontjából releváns mikroorganizmusok, amelyek fogyasztása megfelelő mennyiségben, a hagyományos tápanyagokat meghaladó mértékben gyakorolnak jótékony hatást az egészségre.” A jótékony baktériumok feladata a normálbélflóra egyensúlyának fenntartása és a patogén baktériumok elszaporodásának megelőzése. A szájüregi egészség megőrzésére egyre gyakrabban ajánlják a probiotikumok terápiás alkalmazását. Az irodalom számos sikeres eredményről számol be, elsősorban a fogszuvasodás és a fogágybetegség probiotikummal történő kezelésével kapcsolatosan. Ezen esetekben a probiotikumok a betegséget kialakító baktériumflórára vannak hatással. Saját kutatásunk során a caries és az 1-es típusú diabetes esetén kialakult szájflóra esetleges eltéréseit vizsgáljuk. Célkitűzés: A témával kapcsolatos irodalom összefoglalása mellett célunk saját eddigi vizsgálatainkat bemutatni; összehasonlítani a cariesmentes és a carieses, illetve az 1-es típusú diabetesszel élő és az egészséges gyermekek szájflóráját; vizsgálni az összcsíraszámot, a Lactobacillusok öszcsíraszámát, illetve ezek speciesszintű összetételét. Módszer: A résztvevőktől (20 fő/csoport) 0,5 ml nyugalmi nyálminta gyűjtése. Az összcsíraszám meghatározását véres táptalajon, a Lactobacillusok tenyésztését Rogosa agaron végeztük. A Lactobacillusok speciesszintű azonosítására speciális tömegspektrométert alkalmaztunk. Eredmények: Az összcsíraszám tekintetében a két vizsgálati csoport eredményei az adott kontrollcsoportok eredményeihez képest nem mutattak szignifikáns különbséget (109 vs. 108 CFU/ml). Ezzel szemben mind a carieses, mind a diabetesszel élő gyermekek csoportjában szignifikáns eltérést tapasztaltunk a Lactobacillus-összcsíraszámban a kontrollcsoportokhoz képest (102 vs. 103 CFU/ml). A Lactobacillusok kvalitatív összetétele mindegyik vizsgálati csoportban különbözött. Megbeszélés: A caryogen szájflóra kiszoríthatja a probiotikus törzseket, ez a szájüreg normálflórájának felborulását okozhatja. Az 1-es típusú diabetes gyermekkorban is hatással lehet az orális flóra összetételére. Következtetés: A szájüreg normálflórájának probiotikumokkal történő helyreállítása egy lehetséges prevenciós út a szájüregi kórképek kialakulása szempontjából. Az egyes probiotikumtörzsek működésének részletesebb vizsgálata további kutatások részét kell, hogy képezze. | Introduction: The World Health Organization defines probiotics as: “Live microorganisms which when administered in adequate amounts confer a health benefit on the host.” Probiotics maintain the balance of the normal intestinal flora and prevent the proliferation of pathogenic bacteria. Its therapeutic use in oral health is increasing. The literature reports successful results considering the treatment of caries and periodontal disease with probiotics. In these cases, probiotics effect the oral flora causing the disease. Our research investigates how caries and type I diabetes effect the normal oral flora. Objective: To summarize the literature on this topic and to present our research, which compares the oral microflora of children with or without caries and of healthy children with those having type 1 diabetes. Our research also determines the total oral bacterial and Lactobacillus count, and its species composition. Method: A 0.5 ml saliva sample is collected from the participants (20 participants/group). The total bacteria count is determined on blood agar, the Lactobacillus is cultured on Rogosa agar. A MALDI–TOF (matrix-assisted laser desorption/ionization–time-of-flight) device is used to identify the different Lactobacillus species. Results: The total bacterial count of the two test groups did not show a significant difference compared to the control groups (109 vs. 108 CFU/mL). In the groups of children with caries and with diabetes, there was a significant difference in the Lactobacillus count compared to the control groups (102 vs. 103 CFU/mL). The species composition of the Lactobacillus differed in each group. Discussion: Cariogenic oral flora can displace the probiotic strains in the oral cavity. Diabetes in childhood can affect the composition of the oral flora Conclusion: Restoring the normal oral flora of the oral cavity with probiotics is a possible way of preventing the development of oral diseases. Further research is needed examining the function of individual probiotic strains.

Actions (login required)

Edit Item