A kisméretű aeroszol részecskék egészségkárosító hatásának becslése hazai városainkban 2017-2019 között = Assessment of the health impact of particulate matter in some Hungarian cities between 2017 and 2019

Páldy, Anna and Molnár, Zsófia and Müller, Rita and Málnási, Tibor and Szigeti, Tamás (2022) A kisméretű aeroszol részecskék egészségkárosító hatásának becslése hazai városainkban 2017-2019 között = Assessment of the health impact of particulate matter in some Hungarian cities between 2017 and 2019. EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, 66 (3-4). pp. 4-21. ISSN 0013-2268

Preview

Text EgTud.2022.3-4.4.pdf Download (1MB) | Preview

Abstract

Közismert tény, hogy hazánkban továbbra is gondot jelent a levegő kisméretű aeroszol szennyezettsége, elsősorban a fűtési időszakban. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ korábbi vizsgálataihoz hasonlóan becslést végeztünk ezen, egészségkockázatok szempontjából legjelentősebb légszennyező egészséghatására vonatkozóan Budapest és 18 város esetében. A városok napi légszennyezettségi adatai az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat validált adatbázisából származnak a 2017-2019 évekre. Egészségi végpontként a külső okok nélküli összes halálozást vizsgáltuk (BNO-10: A00-R99) a 30 év feletti városi populációkra. A légszennyezettség hosszú távú hatását a PM2.5 méretfrakció mérési vagy származtatott adatai alapján értékeltük a WHO AirQ+ programjával a WHO irányértékét (10 μg/m3 éves átlagkoncentráció) figyelembe véve. A rövid távú hatások értékelésénél a WHO korábbi (25 μg/m3) és a 2021-ben elfogadott (15 μg/m3) egészségi irányértékeket vettük figyelembe és az ezen értékeket meghaladó napi PM2.5 átlagkoncentrációk többlethalálozásra gyakorolt hatását számoltuk. Az elemzésben szereplő városok összlakossága meghaladta a 3 millió főt, amely hazánk lakosságának több mint 30%-a. A 30 év feletti lakosság százezer főre számított éves halálozása 1347 (Százhalombatta) és 2024 (Putnok) között változott. A PM10 tömegkoncentráció értékek a legtöbb esetben (különösen az észak-magyarországi régióban) csökkenő tendenciát mutattak a három év során. Csökkenő vagy stagnáló tendencia figyelhető meg az éves PM2.5 átlagkoncentrációk esetén is, a három év átlagában a PM2.5 tömegkoncentráció értékek 14,2 (Ajka) és 27,3 (Putnok) μg/m3 között változtak. A PM2.5 hosszú távon a 3 év átlagában az összhalálozásokhoz a legkisebb mértékben Ajkán (2,5%-ban), míg legnagyobb mértékben Putnokon (10%-ban) járult hozzá, ami ott 5 fő elvesztését jelentette. Budapesten a halálozások 5,5%-a írható a PM2.5 szennyezettség terhére, ami 1041 fő elvesztését jelentette. A napi PM2.5 átlagkoncentrációk 25 μg/m3-re csökkentésével Budapesten 2017-ben és 2018-ban egyaránt 52 halálesetet, 2017-ben Miskolcon 13, Szegeden 6, Debrecenben pedig 5 halálesetet lehetett volna megelőzni. Ha a WHO új irányértékét, a 15 μg/m3 koncentrációt nem haladták volna meg a napi átlagok, akkor Budapesten 2017-ben 105, 2018-ban 130, 2019-ben 81, Miskolcon 2017-ben 19, 2018-ban és 2019-ben egyaránt 15, míg Debrecenben és Szegeden 8 és 11 közötti halálesetet lehetett volna megelőzni. | It is well known that air pollution due to particulate matter exposure is still an emerging problem in our country, especially during the heating season. As in previous studies, the National Center for Public Health and Pharmacy has carried out an environmental health impact assessment of the key air pollutant, fine particulate matter, for Budapest and 18 other cities. The daily air pollution data of the cities were taken from the National Air Quality Monitoring Network for the time period of 2017-2019. As a health endpoint, total deaths due to all natural causes (ICD-10: A00-R99) were investigated for urban populations aged 30 years and over. The long-term effects of air pollution were assessed for PM2.5 (PM2.5 derived from PM10 values using a conversion factor of 0.78 in the absence of PM2.5 data) using the WHO AirQ+ software, taking into account the WHO guideline value (10 µg/m3 annual mean concentration – at the time of the analysis). Short-term effects were also assessed using the WHO guideline values, being used in the calculation of the Air Quality Health Index: excess mortality was calculated for days above daily average PM2.5 pollution levels of the previously recommended air quality guideline level of 25 µg/m3 , and the recent guideline level of 15 µg/m3 . The total population of the cities included in the analysis exceeded 3 million, which represents about 30% of the national population. The annual mortality per 100 000 population aged 30+ varied between 1070 (Debrecen) and 1962 (Putnok). The mass concentration values showed a decreasing tendency – especially in the north Hungarian region in the study period. The yearly mean PM2.5 mass concentration values showed either a decreasing tendency or no changes were observed. Considering the three-year average PM2.5 mass concentration values, the lowest and highest contribution of PM2.5 to the total deaths were observed in Ajka (2.5%) and in Putnok (10%), respectively. In Budapest, 5.5% of deaths were attributed to PM2.5 pollution, resulting in the loss of 1041 people. The short-term impact of air pollution was lower by an order of magnitude. By reducing the daily average PM2.5 concentration to 25 µg/m3 would have prevented 52 deaths in Budapest in the most polluted years of 2017 and 2018, 13 cases in Miskolc in 2017 and 6 cases in Szeged and 5 cases in Debrecen. If daily averages had not exceeded the new WHO guideline level of 15 µg/m3 , 105 deaths could have been prevented in Budapest in 2017, 130 cases in 2018, 81 cases in 2019, 19 cases in Miskolc in 2017, 15 cases in 2018 and 2019, and 8-11 cases in Debrecen and Szeged in 2018 and 2019.

Actions (login required)

Edit Item