A respirációs distressz szindróma kezelésének trendjei a Debreceni Egyetem Klinikai Központjába szállított igen éretlen koraszülöttekben = Trends in the management of respiratory distress syndrome in very preterm infants transferred to the Clinical Center of the University of Debrecen

Balajthy, András and Kovács, Panna Eszter and Márki, Mariann and Riszter, Magdolna and Nagy, Andrea and Balázs, Gergely (2023) A respirációs distressz szindróma kezelésének trendjei a Debreceni Egyetem Klinikai Központjába szállított igen éretlen koraszülöttekben = Trends in the management of respiratory distress syndrome in very preterm infants transferred to the Clinical Center of the University of Debrecen. ORVOSI HETILAP, 164 (15). pp. 571-576. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p571.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (328kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: Fenyegető koraszülés esetén in utero transzport javasolt, ez azonban nem mindig lehetséges. A postnatalis transzport alatti ellátás jelentősen befolyásolja a szállított betegek kimenetelét. Célkitűzés: Tanulmányunk célja volt a betegek jellemzőinek, ellátásuk és a neonatalis kimenetel trendjeinek vizsgálata a 2008 és 2021 között postnatalis szállítást igénylő koraszülöttekben. Módszer: Retrospektív vizsgálatot végeztünk az írott és az elektronikus betegdokumentáció áttekintésével. A vizsgált trendeket „joinpoint” regressziós analízissel értékeltük, illetve éves százalékos változással (APC) jellemeztük. Eredmények: A vizsgálatba 177 koraszülöttet választottunk be. A szállítások száma nem szignifikáns növekvő trendet mutatott (APC = 6,8%, p = 0,087). A 60 percnél hosszabb helyszíni ellátások aránya szignifikánsan emelkedett (APC = 7,4%, p = 0,016). 2008 és 2010 között a gépi lélegeztetés alkalmazása a szállítások során emelkedett (APC = 36,4%, p = 0,578), majd a vizsgálati időszak hátralévő részében csökkenő tendenciát mutatott (APC = –7,2%, p = 0,068). A 40% feletti oxigénkoncentráció használata szignifikánsan csökkent (APC = –9,5%, p = 0,043). A 150 mg/kg-nál kisebb surfactantdózisok aránya szintén csökkenő tendenciát mutatott (APC = –7,65%, p = 0,162), míg a 180 mg/kg felettiek száma szignifikánsan emelkedett (APC = 8,5%, p = 0,031). Az újszülöttek hosszú távú kimeneti mutatói egyaránt javuló tendenciát mutattak. Megbeszélés: Vizsgálatunk során az ellátás noninvazivitás felé mutató trendjei mellett a szállított koraszülöttek javuló kimenetelét észleltük. Következtetés: Vizsgálatunk felgyorsíthatja a szállítás alatti ellátás folyamatban lévő szemléletváltását, elősegítheti a vonatkozó protokollok, illetve eljárásrendek fejlesztését, melyek együttesen javíthatják a tercier centrumon kívül született koraszülöttek életkilátásait. Orv Hetil. 2023; 164(15): 571–576. | Introduction: Although in utero transport is recommended in the case of threatening preterm delivery, it is not always possible. Management during postnatal transport may influence neonatal outcomes. Objective: The aim of this study was to investigate the trends in patient characteristics, respiratory management and outcomes in very preterm infants requiring postnatal transfer between 2008 and 2021. Method: We conducted a retrospective study. Data were collected from both written and electronic medical records. Trends were assessed using joinpoint regression analysis and summarized as annual percentage changes (APC). Results: A total of 177 infants were included. The number of transfers per year showed non-significant increase over time (APC = 6.8%, p = 0.087). The proportion of time above 60 minutes for care provided by the transport team at the referral site significantly increased (APC = 7.4%, p = 0.016). Between 2008 and 2010, the use of mechanical ventilation during transports increased (APC = 36.4%, p = 0.578), then it showed a decreasing trend during the rest of the study period (APC = –7.2%, p = 0.068). The use of oxygen concentrations above 40% significantly decreased (APC = –9.5%, p = 0.043). The proportion of surfactant doses less than 150 mg/kg showed a decreasing trend (APC = –7.65%, p = 0.162), while doses above 180 mg/kg significantly increased over time (APC = 8.5%, p = 0.031). Neonatal long-term outcome indicators showed improving trends. Discussion: We observed relevant trends toward non-invasive approaches and improving outcomes. Conclusion: Our study can facilitate the ongoing change of approach to care during postnatal transport, promote the development of relevant protocols and guidelines, which together can improve the outcome of preterm infants born outside tertiary care centers.

Actions (login required)

Edit Item