Perelőfeltételek és perakadályok

Köblös, Adél (2023) Perelőfeltételek és perakadályok. In: Internetes Jogtudományi Enciklopédia. ORAC Kiadó Kft.; Eötvös Loránd Research Network Centre for Social Sciences Institute for Legal Studies, Budapest, pp. 1-34. ISBN 9789633083079

Preview

Text perelofeltetelek-es-perakadalyok.pdf Download (401kB) | Preview

Abstract

A perelőfeltételek és a perakadályok a tételes jogban (polgári perrendtartásban) nem használt, csak a jogi szaknyelvben alkalmazott kifejezések. A perelőfeltételek eredeti hazai értelmezésben olyan körülmények (tények, illetve egyes felfogások szerint cselekmények), amelyek fennállása szükséges ahhoz, hogy a per mint a felek és az állam közötti közjogi természetű jogviszony (érvényesen) létrejöhessen, azaz a peralapításra sor kerülhessen, s a per tárgya érdemben tárgyalható legyen. Van olyan nézet is – s ezzel az utóbbi időkben többször találkozhatunk –, amely szerint a perelőfeltételek olyan tények, amelyek fennállása esetén a bíróság az ügy érdemében dönthet. Sok szerző e két fordulatot (érdemben való tárgyalás és döntés) összekapcsolja. Ehhez képest a perakadály egyrészt a perelőfeltételek hiányát jelenti, másrészt magában foglalja azokat a tényeket is, amelyek fennállása (s nem hiánya) esetén a peres jogviszony nem jöhet létre, illetve érdemi döntés nem hozható. A perakadályokat ilyen összefoglaló értelemben pergátló körülményként is emlegetik. Más megközelítésben perakadály csak a negatív módon megfogalmazott előfeltételeket takarja. A perelőfeltételként/perakadályként azonosítható tények köre nem állandó és nem egységes: mind térben (különböző államok jogában), mind időben változó, és erősen függ a perjog olyan központi fogalmainak tartalmától, mint a polgári per, a kereset vagy a keresetjog. A perelőfeltételek és a perakadályok témakörét hazánkban mindig is vita, de legalábbis az álláspontok egységességének hiánya jellemezte, mely a mai napig nem jutott nyugvópontra.

Actions (login required)

Edit Item