A területi egyenlőtlenségek és az iskolázási egyenlőtlenségek kapcsolata = Relationship between regional inequalities and inequalities in school education

Nagy, Péter Tibor (2023) A területi egyenlőtlenségek és az iskolázási egyenlőtlenségek kapcsolata = Relationship between regional inequalities and inequalities in school education. OPUSCULA THEOLOGICA ET SCIENTIFICA, 1 (2). pp. 139-168. ISSN 2939-8398

Preview

Text OTS_2023_1_2_139_168.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (757kB) | Preview

Abstract

A tanulmány három probléma megoldására tesz módszertani javaslatot. Hogyan lehet bemutatni együttesen a társadalom foglalkozási szerkezete és térszerkezete által okozott hátrányokat? Hogyan lehet a területi differenciációhoz túl kicsi, pl. csak ezres nagyságrendű közvélemény kutatási adatokat) mégiscsak területi jelleggel használni. Lehetséges-e a kvantitatív adatokat (mintegy kvalitatív megfigyeléseknek megfelelő proxiként) versengő kvalitatív hipotézisek statisztikai igazolására használni. Az egyik alapvető megoldás indikátorok kialakítása a másik pedig a népszámlálás személysoros elemeinek maradéktalan kihasználása, azaz a születési hely, a korábbi lakóhely, az iskolába járás helye elemzése - kombinálva egyfelől a gyerekek iskolaválasztására vonatkozó népszámlálási adatokkal, másfelől a család szociodemográfiai adataival. A településszerkezetből más jellegű általános iskolai és más jellegű középiskolai hátrányok következnek. Az általános iskoláskorú népesség iskolai hátrányait a kistelepülés helyzetének és a kistelepülésen belüli helyzetnek az elemzésével mérhetjük. A középiskolás korú népesség iskolai hátrányait viszont a falvak és a városok közötti különbséggel magyarázhatjuk. Az adatok arra utalnak, hogy akárcsak a rétegek közötti esélykülönbségek, úgy a települések közötti esélykülönbségek is nőnek – a városok esélyelőnyének növekedése megállíthatatlan. Ugyanakkor az az individuális stratégiák – például a falvakból való elköltözés, érdemi esélyjavulást biztosít. | The study proposes methodological solutions to three problems: 1. How we explain the combinative effect of backwadness influenced by the jobs of parents and backwadness influenced by living place of parents. 2. How to use opinion poll data (e.g. only in the thousands) that are too small for spatial differentiation, but still spatial in nature. 3. Whether quantitative data can be used to statistically justify competing qualitative hypotheses. One basic solution is to develop indicators and another is to make full use of the personal series elements of the census, i.e. the analysis of place of birth, previous place of residence, place of school attendance, combined with census data on children's school choices on the one hand and family socio-demographic data on the other. The settlement structure implies different types of disadvantage in primary school and secondary school. The school disadvantages of the primary school age population can be measured by analysing the situation of the small settlement and the situation within the small settlement. The school disadvantage of the secondary school population, on the other hand, can be explained by the difference between villages and towns. The data suggest that, just as the differences in opportunities between strata are increasing, so are the differences between municipalities - the increase in the urban advantage is unstoppable. At the same time, individual strategies - moving away from villages, for example - provide meaningful gains in opportunity.

Actions (login required)

Edit Item