Az orosz–ukrán háború közép-ázsiai látószögből = The Russian–Ukrainian War from a Central Asian Perspective

Gyene, Pál (2023) Az orosz–ukrán háború közép-ázsiai látószögből = The Russian–Ukrainian War from a Central Asian Perspective. KÜLÜGYI SZEMLE, 22 (3). pp. 67-82. ISSN 1587-9089 (nyomtatott); 2060-4904 (elektronikus)

Preview

Text 04-Gyene-Pal.pdf Download (352kB) | Preview

Abstract

A tanulmány az orosz–ukrán konfliktusnak az öt közép-ázsiai köztársaságra gyakorolt politikai, biztonsági és gazdasági hatásait kívánja megvizsgálni. A posztszovjet térség - rosszindulatúan: „Oroszország hátsó udvara” – mélyen beágyazódott az oroszok által uralt katonai blokkba és gazdasági integrációba: Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, az első kettő az Eurázsiai Gazdasági Uniónak is tagja. Üzbegisztánnak és az elszigetelt Türkmenisztánnak sikerült távolságot tartania az „orosz medve” fojtogató dominanciájától. Amióta azonban Moszkva nyílt katonai agressziót folytat, még a legközelebbi partnerei is vonakodó szövetségeseknek bizonyulnak. Bár az ENSZ Közgyűlésében elzárkóztak attól, hogy nyíltan elítéljék Oroszországot, egyikük sem fejezte ki egyértelmű támogatását. A válságnak a térségre gyakorolt gazdasági hatása jelentős: míg az Oroszországban dolgozó közép-ázsiai vendégmunkások hazautalásai csökkennek, s a régióból érkezett migránsok emberi jogi atrocitások érik, az oroszok Közép-Ázsiába való beözönlése felhajtja ott az ingatlanárakat, és inflációt generál. Egy orosz katonai kudarc az orosz kulturális befolyás eróziójával járna a régióban, miközben Kína gazdaságilag, Törökország pedig politikai és kulturális szempontból még inkább előtérbe kerülne. The study intends to examine the political, security, and economic impacts of the Russian–Ukrainian conflict on the five Central Asian republics. The post-Soviet region – maliciously referred as “Russia’s backyard” – is deeply embedded into the Russian-dominated military bloc and economic integration: Kazakhstan, Kyrgyzstan, and Tajikistan are members in CSTO, while the former two ones maintain full membership in EAEU. Uzbekistan and the isolationist Turkmenistan managed to keep distance from the suffocating dominance of the „Russian Bear”. However, since Moscow has engaged in open military aggression, even its closest partners are proving to be reluctant allies. While in the UN Assembly they refrained from openly condemning Russia’s aggression, none of them expressed unambiguous support either. The economic impact of the crisis on the region is profound: while Central Asian guest workers’ remittances from Russia are decreasing, and migrants from the region are suffering from human rights atrocities, the influx of Russians into Central Asia drives up real estate prices there and generates inflation. A Russian military fiasco would erode of Russian cultural influence in the region, while China economically and Turkey politically and culturally would gain more prominence.

Actions (login required)

Edit Item