A sárkány tüze: Kína és Oroszország földgázpolitikai kapcsolatai = Dragon Fire: China’s Natural Gas Relations with Russia

Dudlák, Tamás (2023) A sárkány tüze: Kína és Oroszország földgázpolitikai kapcsolatai = Dragon Fire: China’s Natural Gas Relations with Russia. KÜLGAZDASÁG : A KOPINT KONJUNKTÚRA KUTATÁSI ALAPÍTVÁNY FOLYÓIRATA, 67 (9-10). pp. 40-66. ISSN 0324-4202 (nyomtatott); 2732-0235 (elektronikus)

Preview

Text 03_Dudlak_Tudomanyostajekoztato.pdf Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (565kB) | Preview

Abstract

A tanulmány a Kína és Oroszország között az elmúlt egy évtizedben kialakult földgázpolitikai együttműködés létrejöttének tárgyalási körülményeit, geopolitikai mozgatórugóit és kilátásait elemzi. A két ország energiapolitikai kapcsolatai kiválóan példázzák azokat a nem piaci jellegű kihívásokat, amelyekkel a nagy energiapolitikai együttműködéseknek meg kell küzdeniük. Az együttműködés kialakulásában és elmélyítésében jelentős gátat képeznek a természeti viszonyok (infrastruktúra hiánya, hatalmas távolságok), valamint más földgázszállítókkal (Türkmenisztán, Katar, Ausztrália, Egyesült Államok) való verseny, amivel Oroszország szembesül a kínai földgázpiacon. A két ország közötti közvetlen földgázkapcsolat kialakulása egy hosszú, tárgyalásokkal és alkudozásokkal teli folyamat eredménye, amelynek során a pusztán gazdasági megfontolásokat számos alkalommal politikai megfontolások írták felül. Az áttörés a Szibéria Ereje-1 földgázvezetékről szóló 2014-es megállapodáshoz köthető. Kína Oroszországgal kapcsolatban a cseppfolyósított földgázszállítások bővítését részesíti előnyben, míg jelenleg a vezetékes földgázszállítás bővítése egy új vezeték (Szibéria Ereje-2) megépítésével nem áll érdekében. Bár a 2022-es Oroszország elleni nyugati szankciók következtében Oroszország több földgázt exportálna Kínába, a gyors átállást a nyugati szállításokról a keleti szállításokra a keleti termelési kapacitások és az infrastruktúra elégtelensége nem teszi lehetővé. Oroszország a nyugati geopolitikai viszonyok átalakulása, illetve a keleti földgázkapcsolatok lassú fejlődése nyomán Kínával szemben egyre rosszabb alkupozícióba került. Ennek következtében jelenleg az a paradox helyzet érvényesül, hogy Kína mint fogyasztó jelentősebb mértékben képes meghatározni a földgázszállítások feltételeit, mint a földgáz termelője, Oroszország. The article analyses the evolution, circumstances, geopolitical drivers and prospects of the natural gas policy negotiations and cooperation between China and Russia over the past decade. The energy policy relations between the two countries are an excellent example of the non-market challenges that major energy policy cooperation faces. Natural barriers (lack of infrastructure, long distances) and competition from other gas suppliers (Turkmenistan, Qatar, Australia, USA), which Russia has to overcome to supply the Chinese market, are significant obstacles to developing and deepening cooperation. The development of a direct natural gas connection between the two countries results from a long negotiation and bargaining process, during which political considerations have often overwritten purely economic considerations. The breakthrough could be linked to the 2014 Power of Siberia 1 gas pipeline agreement. China’s preference in its dealings with Russia is to expand LNG supplies, while at present, it is not in its interest to expand piped gas supplies by building the Power of Siberia 2. Although Russia would export more gas to China following Western sanctions against Russia in 2022, the rapid switch from Western to Eastern supplies is impossible due to insufficient infrastructure and production capacity in the Russian Far East. Due to the changing geopolitical landscape in the West and the slow development of natural gas relations in the Russian Far East, Russia has found itself in an increasingly weak bargaining position vis-à-vis China. As a result, there now is a paradoxical situation in which China, as a consumer, can influence the terms of natural gas supplies more than Russia, as a producer.

Actions (login required)

Edit Item