A magyarországi romák társadalmi integrációja a 2010-es években

Bernát, Anikó (2018) A magyarországi romák társadalmi integrációja a 2010-es években. In: Társadalmi Riport 2018. Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt; TÁRKI, Budapest, pp. 144-165.

Preview

Text 10.61501_TRIP.2018.8.pdf Download (682kB) | Preview

Abstract

Magyarországon az utóbbi években a főbb gazdasági és társadalmi jelzőszá-mok alapján alapvetően kedvező környezet rajzolódik ki: tartósan alacsony a munkanélküliség és emelkedik a foglalkoztatottság szintje, növekvő GDP és közel két számjegyű ütemben emelkedő reáljövedelmek mellett az időszak jelentős részében nagyon alacsony vagy nulla volt az infláció (Kopint–Tárki, 2018). A szegénységben és kirekesztettségben élők aránya csökkent, és ennek az indikátornak mindhárom komponense (jövedelmi szegénységben, súlyos anyagi deprivációban és alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya) is csökkenést mutat (Bernát–Gábos, 2018). De vajon a teljes társadalmat leíróindikátorok alapján előremutató folyamatok elérik-e a magyar társadalom hagyományosan egyik leghátrányosabb helyzetű csoportját, a romákat is? A kelet-európai, ezen belül a magyarországi romák társadalmi hátrányainak leküzdése és integrációja immár évszázados kérdés, amely előre-és hátralépések sorozataként is értelmezhető (Dupcsik, 2009). Ennek a hullámvasútnak az utóbbi egy évtizedét vizsgálja a jelen tanulmány a Bernát–Gábos (2018) monitoringtanulmányra alapozva.A felhasznált adatok gerincét a KSH azon adatfelvételei biztosítják, amelyek rendszeres európai kérdőíves kutatások, elsősorban a Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel (HKÉF) és a Munkaerő-felvétel (MEF) magyar hullámaiként 2013–2014 óta nemzetiségi-etnikai identitást is vizsgálnak.2Azeurópai nagy adatfelvételeket kiegészítő identitáskérdés lehetővé teszi, hogy a társadalmi felzárkózás magyar indikátorai nagymintás reprezentatív kutatások keretében összehasonlíthatók legyenek a romák és nem romák között a magyarországi romák helyzetét európai kontextusban is meg tudtuk vizsgálni néhány kérdés erejéig az EU Alapjogi Ügynökség (European Union Agency for Fundamental Rights, FRA) EU-MIDIS II. (Second European Union minorities and discrimination survey) című kutatásának adatai segítségével.A tanulmány a romák integrációjának alakulását azon főbb társadalompolitikai célokat és területeket érintő indikátorai alapján mutatja be a 2010-es években, amelyeket az EU által kezdeményezett európai és a magyar roma stratégiák is kiemelnek. A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (a továbbiakban: Stratégia; NTFS,2011, MNTFS II. 2014) a legfontosabb társadalompolitikai célokat hierarchiába rendezetten sorolja fel. Első prioritása a szegénységben és kirekesztettségben élők arányának csökkentése, különös tekintettel a roma népességre; ezt követi a szegénység, szociális kizáródás újra-termelődésének megakadályozása, illetve a társadalmi-gazdasági javakhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés javítása, a társadalmi összetartozás erősítése. E célok elérésének elmúlt évekbeli alakulását a rendelkezésünkre álló adatok alapján a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők arányával, illetve a főbb foglalkoztatási és oktatási indikátorok segítségével mutatjuk be.

Actions (login required)

Edit Item