Trippon, Mariann (2023) Az infláció tünet, nem maga a betegség. KÜLGAZDASÁG, 67 (1-2). pp. 155-159. ISSN 0324-4202 (nyomtatott); 2732-0235 (elektronikus)
|
Text
K18_Trippon_2e9091fd03.pdf Download (209kB) | Preview |
Abstract
Egyértelműen az infláció állt tavaly az elemzői közösség és a piacok figyelmének középpontjában, és ez valószínűleg az idén sem lesz másként. Azon izgulhattunk 2022-ben, hogy milyen magasra ugrik a pénzromlási ütem, idén a fő kérdés, hogy a csúcsokról milyen ütemben és hova enyhül az inflációs nyomás. A globális infláció azt követően indult meredek emelkedésnek, hogy a Covid a gazdaságokat lefagyasztotta. A pandémia alatt/után kialakult és tartósan fennálló kínálatoldali feszültségek a gazdaság újranyitása után a monetáris és fiskális politika által is intenzíven stimulált kereslettel találkoztak, így a kínálatoldali sokkok gyakorlatilag akadály nélkül gyűrűztek át a fogyasztói árakba. Az infláció egyre kiterjedtebbé, robusztusabbá vált, ehhez adódott – még mindig erős kereslet mellett – a háború összes közvetlen és áttételes hatása, tovább gyorsítva az inflációt.
| Item Type: | Article |
|---|---|
| Subjects: | H Social Sciences / társadalomtudományok > HB Economic Theory / közgazdaságtudomány H Social Sciences / társadalomtudományok > HG Finance / pénzügy |
| Depositing User: | Andrea Tankó |
| Date Deposited: | 24 Nov 2023 10:32 |
| Last Modified: | 24 Nov 2023 12:24 |
| URI: | http://real.mtak.hu/id/eprint/180840 |
Actions (login required)
 |
Edit Item |
