Régészeti növénytani adatok a Rákos-patak völgye bronzkori környezetrekonstrukciójához Budapest–Bartl. J. u. 2. régészeti lelőhely adatai alapján = Archaeobotanical Data on the Bronze Age Paleoenvironment of the Rákos-Creek Valley based on the Survey of Budapest–Bartl János Street 2 Archaeological Site

Saláta, Dénes and Gyulai, Ferenc and Tóth, Farkas Márton and Szilas, Gábor and Pető, Ákos (2023) Régészeti növénytani adatok a Rákos-patak völgye bronzkori környezetrekonstrukciójához Budapest–Bartl. J. u. 2. régészeti lelőhely adatai alapján = Archaeobotanical Data on the Bronze Age Paleoenvironment of the Rákos-Creek Valley based on the Survey of Budapest–Bartl János Street 2 Archaeological Site. ARCHEOMETRIAI MŰHELY, 20 (1). pp. 77-92. ISSN 1786-271X

Preview	Text (tanulmány) AM-2023-1-SD.pdf Download (1MB) | Preview
Preview	Text (supplement) AM-2023-1-SD-App1.pdf Download (138kB) | Preview

Abstract

Budapest XIV. kerületében, közvetlenül a Rákos-patak mellett tervezett beruházások előtt folytatott feltárás során került napvilágra egy, a középső bronzkor időszakára datálható település. Az őskori közösség a patakot szegélyező, jellemzően ármentes magaslaton hozta létre települését. A lelőhely tafonómiai viszonyai különlegesnek mondhatók. A feltáráson tett megfigyelések során bebizonyosodott, hogy egy megnövekedett vízhozammal, illetve elöntéssel összefüggésbe hozható környezeti esemény hatására temetődhettek be a középső bronzkori település objektumai. Az árkokban, tárolóvermekben és víznyerőkben feltárt iszapréteg megfelelő körülményeket biztosított a benne lévő botanikai anyag fennmaradásához. A lelőhelyen végzett szisztematikus mintázás során a szemmel látható, nedves megtartású faanyag felgyűjtése és szakszerű tárolása mellett, karpológiai vizsgálati céllal is több üledékminta begyűjtése valósult meg. A faanyagok taxonómiai vizsgálata, valamint a mag- és termésmaradványok alapján rekonstruálhatóvá vált a lelőhely egykori környezete. A famaradványok által jelölt élőhelyek sorában az ártéri ligeterdők mellett magasabb térszínek társulásalkotó fajai is előfordulnak. Ez arra utal, hogy a korabeli közösségek a környezetükben lévő erdőtársulások egyes fajait szelektíven hasznosították, tudatosan kiválasztva az adott célhoz alkalmas fajt. A karpológiai anyag alapján a patakmeder és annak közvetlen környezetében található hidromorf talajú élőhelyek és életközösségek pontos képe festhető fel.

Actions (login required)

Edit Item