Comparative Studies on Leaf Micromorphology of the Abaxial Surface of Quercus robur L. subsp. robur and Quercus robur L. subsp. pedunculiflora (K. Koch) Menitsky = Összehasonlító mikromorfológiai vizsgálatok a Quercus robur L. subsp. robur és Quercus robur L. subsp. pedunculiflora (K. Koch) Menitsky levélfonákán

Hegedüs, Ivett Margit and Bordács, Sándor and Bartha, Dénes (2023) Comparative Studies on Leaf Micromorphology of the Abaxial Surface of Quercus robur L. subsp. robur and Quercus robur L. subsp. pedunculiflora (K. Koch) Menitsky = Összehasonlító mikromorfológiai vizsgálatok a Quercus robur L. subsp. robur és Quercus robur L. subsp. pedunculiflora (K. Koch) Menitsky levélfonákán. ACTA SILVATICA ET LIGNARIA HUNGARICA: AN INTERNATIONAL JOURNAL IN FOREST, WOOD AND ENVIRONMENTAL SCIENCES, 19 (2). pp. 75-85. ISSN 1786-691X (print); 1787-064X (online)

Preview

Text Acta-Silvatica-Lignaria-Hungarica-2023-Vol19-No2-075-085.pdf Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike. Download (1MB) | Preview

Abstract

This study examined micromorphological traits on the abaxial surface of leaves using a Scanning Electron Microscope (SEM) to compare pedunculate oak and greyish oak taxa close-up. We selected a pedunculate oak population in Hungary and greyish oak population in Romania. The study randomly selected trees over 100 years old from these populations to investigate the differences between the two taxa based on leaf micromorphological characteristics. We focused mainly on indumentum because observing trichomes can be used in practice. Variation was found in trichome types, trichome-ray lengths, and stomata extent and shape. Stellate and fasciculate trichomes were absent on pedunculate oak leaves and densely developed on greyish oak leaves. The average length of the simple-uniseriate trichomes of pedunculate oak was 49.45 μm and 61.96 μm in greyish oak. On average, stomata surfaces on pedunculate oak leaves were 513.09 μm2 and 440.28 μm2 on greyish oak leaves. The study found no variation in epicuticular wax layer type. Despite the small sample size, in comparing the two populations, we found that the two taxa were distinguishable based on trichome types, and we believe that forestry practice could utilise this trait. Pásztázó-elektronmikroszkópos felvételeken mikromorfológiai méréseket végeztünk a kocsányos tölgy és a szürke tölgy taxonok összehasonlítása céljából. A vizsgálatokhoz egy magyarországi kocsányos tölgy populációt és egy romániai szürke tölgy populációt választottunk ki. Ezekből a populációkból 100 év feletti fákat véletlenszerűen választottunk, hogy megvizsgáljuk a két taxon között a különbségeket a levelek mikromorfológiai karakterisztikája alapján. Legfőképpen a szőrözöttségre fordítottunk figyelmet, mert a szőrözöttség megfigyelése a gyakorlatban is alkalmazható. E két taxonon eltérő szőrtípusokat figyeltünk meg, méréseink alapján különbséget találtunk a szőrkarok hosszában és a sztómák méreteiben. A csillagszőrök és a nyalábszőrök a kocsányos tölgy levelek abaxiális oldaláról hiányoztak, ellenben a szürke tölgy levelek fonákán megfigyeltük őket. A kocsányos tölgy levélfonákán a fedőszőrök átlagos hossza 49,45 µm volt, a szürke tölgy esetében átlagban a 61,96 µm-t értek el. A kocsányos tölgyön a sztómák felülete átlagosan 513,09 µm2 érte el, míg a szürke tölgyön ez az érték 440,28 µm2 volt. A viaszréteg típusát viszont azonosnak találtuk. A két populáció összehasonlítása során megállapítottuk, hogy a kis mintaszám ellenére a két taxon a trichómák típusa alapján megkülönböztethető egymástól, és véleményünk szerint ez a bélyeg az erdészeti gyakorlatban is alkalmazható.

Actions (login required)

Edit Item