A terroir összetevői – és amit a borászok gondolnak róla

Kismarjai, Balázs (2023) A terroir összetevői – és amit a borászok gondolnak róla. GAZDÁLKODÁS : AGRÁRÖKONÓMIAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT, 67 (6). pp. 532-550. ISSN 0046-5518 (Unpublished)

Preview

Text Gazdalkodas_2023_6_4 A terroir_532-550.pdf Download (969kB) | Preview

Abstract

A tanulmány tárgya a terroir és annak értelmezése a hazai borászok szemszögéből. A terroirkutatások a nemzetközi szőlő- és borgazdasági folyamatok fontos elemei. A két fő irányt az angolszász kutatások – melyek elsősorban a terroir természeti összetevőire koncentrálnak –, illetve a francia vonal –, melyek ma már főként a terroir társadalmi hátterét vizsgálják, adják. A földrajz szempontjából fontos a terroir beillesztése a geográfia fogalomrendszerébe, elhelyezni azt a vidék-táj rendszerben. A tanulmány első fele ezeket az elemeket tartalmazza. A hazai terroirkutatások jelenleg elsősorban a természeti tényezőkre helyezik a hangsúlyt, és vizsgálják a klimatikus vagy éppen vízrajzi összetevőket. Ugyanakkor még nem sikerült megalkotni a magyar terroir fogalmát, sőt a közelében sem járunk annak, hogy egységesen tudjuk értelmezni azt. Ehhez lenne segítség, ha az ágazat szereplőit is megkérdeznénk. A tanulmány második fele egy kérdőíves felmérés értelmezése, mellyel 179 magyarországi borászt, cégtulajdonost kérdeztem meg arról, mit is gondol a terroirról. A kérdőív lefedte a terroir válaszadók szerinti értelmezését, a fogalom területi lehatárolhatóságát. Külön kérdések vonatkoztak a terroir természeti és társadalmi összetevőire, mely természeti tényezők a terroir legmeghatározóbb elemei, illetve mely társadalmi faktorok módosíthatják ezeket. A kérdőívek feldolgozása során fontos szempont volt, mely válaszadók mely borvidékekről érkeztek, hiszen eredeti prekoncepciónk szerint a borvidéki környezet meghatározza a terroir természeti és társadalmi értelmezését. Ez bizonyos esetekben beigazolódott (pl. a Csongrádi borvidékről kapott válaszok), máskor viszont az adott borvidék terroir felé való elköteleződése ellenére nem (pl. Tokaji borvidék). Összefoglalásképpen elmondható, hogy a magyar borászok a terroirt főleg természeti alapon képzelik el, melyekhez a társadalmi szerep és összetevők csak kiegészítő elemeket adnak. A meglehetősen zavaros eredetvédelmi rendszer szintén nehézkessé teszi a terroir konstruktív használatát és értelmezését. Érdemes lenne a szisztémát felülvizsgálni és a jelenlegi viszonyokra jobban alkalmazhatóvá tenni.

Actions (login required)

Edit Item