A pollináció mint ökoszisztéma-szolgáltatás vizsgálata Visnyeszéplak, Gyűrűfű és Magyarlukafa településeken

Prohászka, Viola Judit and Tormáné Kovács, Eszter and Saláta, Dénes and Kollányi, László and Sárospataki, Miklós György (2023) A pollináció mint ökoszisztéma-szolgáltatás vizsgálata Visnyeszéplak, Gyűrűfű és Magyarlukafa településeken. TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK, 29. pp. 64-81. ISSN 1216-4585

Preview	Text 5_prohaszka.pdf Download (1MB) | Preview
Preview	Text (Függelék) 2023_Prohaszka_fuggelek.pdf Download (486kB) | Preview

Abstract

Kutatásunk célja a Visnyeszéplak, Gyűrűfű és Magyarlukafa településeken található gyepek és a gyümölcsös alatti gyepek beporzóvizsgálata volt, amellyel a területek pollinációra vonatkozó ökoszisztéma-szolgáltatását kívántuk jellemezni. A beporzók felmérését 2021−2022-ben 3 alkalommal, településenként 3 fátlan gyepterületen és 3 gyümölcsös alatti gyepterületen végeztük a pollinátorok helyszínen történő megfigyelésével és feljegyzésével. Interjút összesen 8 méhésszel készítettünk 2020−2021-ben, mely során a méhészkedéssel és az ebből a szempontból fontos élőhelyekkel és növényfajokkal kapcsolatban tettünk fel kérdéseket, nagy hangsúlyt fektetve a méhlegelőkre és a méhlegelőnövény-fajokra. Vizsgálataink azt mutatták, hogy egyedszám tekintetében a fátlan gyepek összességében kiemelkedőbbek voltak, viszont taxonszám szempontjából a gyümölcsös alatti gyepek magasabb átlagértéket értek el. A falvakat összehasonlítva pedig mindkét típusú élőhelyre nézve az ökofalvak átlagértékei voltak magasabbak. Házi méhekre vonatkozóan a gyepek voltak kiemelkedőek, de a három falu összességében nem tért el egymástól (csupán egy alkalommal mértünk Magyarlukafán kimagasló egyedszámot). A méhészek nem voltak egységes véleményen a méhészetüket körülvevő méhlegelők minőségével kapcsolatban. Ugyanakkor többen elismerték, hogy az állóméhészetükhöz elengedhetetlenek azok az élőhelyek, amelyeken a kipergethető mézet adó növények ugyan nem fordulnak elő jelentős mennyiségben, de a méheknek táplálkozás szempontjából mégis szükségesek. Ilyen élőhelyeknek mondták az általunk vizsgált gyepeket is. Összességében elmondhatjuk, hogy a vizsgált ökofalvak jobb beporzókapacitással, és így jobb pollinációs ökoszisztéma-szolgáltatással rendelkeznek, mint a vizsgált nem ökofalu. Ugyanakkor módszertani kísérlet lévén az eredményeket érdemes finomítani, így hasonló vizsgálatok esetében javasoljuk a több mintavételi időpontban történő felvételezést, és a bővített statisztikai értékelést.

Actions (login required)

Edit Item