Mi az eredményesebb stratégia: a miozin aktivációja vagy gátlása?

Papp, Zoltán and Sárkány, Fruzsina and Ráduly, Arnold and Pásztor, Dávid and Máté, Balázs István and Tóth, Attila and Borbély, Attila (2023) Mi az eredményesebb stratégia: a miozin aktivációja vagy gátlása? CARDIOLOGIA HUNGARICA, 53 (4). pp. 331-336. ISSN 0133-5596

Preview

Text PappZoltan.pdf Download (451kB) | Preview

Abstract

A miozinmolekula működése szoros kapcsolatban áll a szív szisztolés és diasztolés funkcióival. Mellékhatásoktól mentes inotróp gyógyszerek hiányában, a direkt miozinaktivátorok és direkt miozin-inhibitorok fejlesztése jelentős szakmai érdeklődés mellett bontakozik ki. Az omecamtiv-mecarbil a direkt miozinaktivátorok leginkább vizsgált reprezentánsa, amely a közelmúltban lezárult GALACTIC-HF nagy betegszámú, randomizált klinikai vizsgálatban is eredményesnek tűnt. A szer kevésbé előnyös tulajdonságairól párhuzamosan felhalmozódott ismeretek – és a második generációs danicamtiv hasonló tulajdonságai – miatt a direkt miozinaktivátorok gyors klinikai bevezetése mégsem várható. A direkt miozinaktivátorok hatásának eredményeként a szisztolé időtartama nő – következésképp a diasztolé időtartama csökken – a kamrai kontrakciók és relaxációk üteme lassul, amelyek együttesen a diasztolés funkciózavar lehetőségét vetik fel. A direkt miozin-inhibitorok (mavacamten és aficamten) – negatív inotróp hatásuk miatt – elsősorban a hipertrófiás cardiomyopathia kezelésében nyerhetnek létjogosultságot. Az utóbbi kórállapotban jelentkező hiperkontraktilitás mérséklésével a szív hipertrófiás átalakulása is lassítható, és ez elodázhatja a hipertrófiás cardiomyopathia invazív kezelésének (pl. szeptális myectomia, szeptális abláció, szívtranszplantáció) szükségességét is. A miozinra ható gyógyszerek fejlesztése és alkalmazása kapcsán még számos kérdés nyitott, az eddigi tapasztalatok azonban azt sugallják, hogy a miozin gátlásán alapuló gyógyszeres eljárás – megfelelően választott betegkörben – hamarabb válhat a mindennapi gyakorlat részévé, mint a miozin aktivációján alapuló pozitív inotróp kezelés. The function of the myosin molecule is closely related to cardiac systolic and diastolic performances. In the absence of side-effect-free inotropic drugs, the development of direct myosin activators and direct myosin inhibitors evolves with considerable professional interest. Omecamtiv mecarbil is the most studied representative of direct myosin activators and has recently been shown to be effective in the GALACTIC-HF large randomized clinical trial. However, the accumulation of knowledge regarding less favourable effects of the agent – and the similar behaviour of the second-generation danicamtiv – means that rapid clinical introduction of direct myosin activators is not expected. As a result of the action of direct myosin activators, systolic duration increases – and consequently diastolic duration decreases – the rates of ventricular contractions and relaxations are slowed, which together raise the possibility of diastolic dysfunction. Direct myosin inhibitors (mavacamten and aficamten) may have a role in the treatment of hypertrophic cardiomyopathy, due to their negative inotropic effects. As far as we know, the reduction of hypercontractility in the latter condition can slow down the hypertrophic transformation of the heart, which may prevent invasive treatments of hypertrophic cardiomyopathy (septal myectomy, septal ablation, heart transplantation). Nevertheless, many questions remain to be answered regarding the development and use of myosin inhibitor drugs. Data so far suggest that myosin inhibition, in a well-chosen patient population, may become part of everyday practice sooner than a positive inotropic treatment based on myosin activation.

Actions (login required)

Edit Item