A lipidcsökkentő kezelés alakulása a COVID-időszakban a gyulai invazív centrumban akut koronáriaszindrómán átesett betegekben

Márk, László and Tajtiné Fazekas, Krisztina and Dani, Győző and Ruzsa, János and Thury, Attila (2023) A lipidcsökkentő kezelés alakulása a COVID-időszakban a gyulai invazív centrumban akut koronáriaszindrómán átesett betegekben. CARDIOLOGIA HUNGARICA, 53 (3). pp. 273-279. ISSN 0133-5596

Preview

Text CH_2023_3_MarkLaszlo.pdf Download (419kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: Az akut koronáriaszindrómán (ACS) átesett betegek a kardiológia nagy létszámú és egyik legvulnerábilisabb betegcsoportja, akik lipidértékeinek kezelésére a minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb az elérhető nyereség elv alapján nagyon oda kellene figyelnünk. Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy miként alakultak az invazív centrumként működő megyei kórházban a COVID-időszak egy éve alatt ACS miatt kezelt betegek lipidértékei az indexesemény utáni, jórészt a járványra eső egy, illetve két évben. Cél volt továbbá az eredmények összehasonlítása ugyanezen centrumban ugyanezen diagnózissal 2015-ben és 2017-ben kezelt betegek egyéves lipidértékeivel történő összehasonlítás. Módszer: A két korábbi felmérésünktől eltérően a kórházi és rendelőintézeti adatbázisokban fellelhető lipideredmények retrospektív gyűjtése történt, terápiára vonatkozó adatokat nem kerestünk. Eredmények: A COVID-19-járvány elején, 2020. április 1.–2021. március 31. közötti egy év alatt 531 beteget kezeltünk ACS miatt, 312 férfit, és 219 nőt. A megyei adatbázisokban 6 hónapos lipideredménye a betegek 35%-ának, egyéves 42%-ának volt. Az arányok fokozatosan és jelentősen csökkentek: 2015-ben 73%-nak és 2017-ben 54%-nak volt lipideredménye. A korábbi vizsgálatainkhoz hasonlóan a Friedewald-képlettel számított LDL-koleszterin (LDL-C) medián és IQ-tartomány fél évnél 1,64 (1,09–2,30), egy évnél 1,60 (1,19–2,27) mmol/l voltak, a napjainkban erre jobban ajánlott Martin–Hopkins-módszerrel pedig 1,92 (1,33–2,27) és 1,73 (1,36–2,43) mmol/l. Utóbbihoz képest a Friedewald-képlet mindkét időpontban szignifikánsan (fél évnél 15%-kal, p=0,044, egy évnél 8%-kal, p=0,014) kisebb értéket adott. A korábbi vizsgálatainkkal összehasonlítva Friedewald szerint számított LDL-C a „régi” 1,8 mmol/l célértéket a COVID-19-járvány alatt kisebb arányban érte el (fél évnél 32%, egy évnél 36%), az 1,4 mmol/l elérése mindkét időpontban 22%-ban valósult meg. Következtetések: A COVID-időszakban ACS miatt kezelt betegek jelentősen kisebb hányadában találtunk lipidvizsgálati eredményt, mint 5 és 7 évvel korábban, továbbá a célértékek elérési aránya is csökkent. Az ACS miatt kezeltek kórházi elbocsájtásakor laborbeutaló adása a következő vizsgálat előtti vérvételre és a fix időpontra való visszahívás, valamint az ezetimib felírhatóságára fordított nagyobb figyelem, illetve a családorvosok fokozottabb bevonása segíthet a lipidcsökkentő kezelés minőségének javításában. Figyelembe véve a Friedewald- és a Martin–Hopkins-módszer szerint számított LDL-C eltéréseit, célszerű lenne a jobban elfogadott utóbbit használni, illetve még jobb lenne, ha szélesebb körben valósulna meg a direkt LDL-meghatározása és biztosítói támogatása. | Introduction: Acute coronary syndrome (ACS) patients are a large and one of the most vulnerable groups of patients in cardiology. We should pay more attention to their lipid lowering treatment values based on the principle that the greater the risk, the greater the benefit. Objective: The investigation of the lipid values of patients treated with ACS during the year of the COVID period in a county hospital operating as an invasive center assessed at 1 and 2 years after the index event. Furthermore, we aimed to compare the results with one-year lipid values of patients treated in the same center with the same diagnosis in 2015 and 2017. Method: Unlike our two previous surveys, the lipid results found in hospital and outpatient databases were collected retrospectively, we did not investigate the treatment data. Results: At the beginning of the COVID epidemic, during a one-year period (between 1 April 2020 and 31 March 2021) we treated 531 patients with ACS, 312 men and 219 women. In the county databases lipid results were found in 35% of the patients at 6 months and 42% at one year. The rates decreased gradually: in 2015 73%, and in 2017 54% had lipid results available. Similar to our previous studies, the median LDL-cholesterol (LDL-C) and IQ range calculated using the Friedewald formula were 1.64 (1.09–2.30) mmol/l at six months, and 1.60 (1.19–2.27) mmol/l at one year, and with the Martin-Hopkins method, which is more recommended today, they were 1.92 (1.33–2.27) and 1.73 (1.36–2.43) mmol/l, respectively. Compared to the latter, the Friedewald formula gave a significantly lower value at both times (by 15% at six months, p=0.044, by 8% at one year, p=0.014). Compared to our previous studies, the LDL-C calculated according to Friedewald reached the “old” target value of 1.8 mmol/l during the COVID epidemic in a smaller proportion (32% at half a year, 36% at one year), the 1.4 mmol/l value had been attained at both times in 22% of patients. Conclusions: In patients treated for ACS during the COVID period we found a significantly lower proportion of lipid results available than in our surveys performed 5 and 7 years earlier, and the rate of the target level attainment also decreased. At hospital discharge, patients with ACS giving a laboratory referral for a blood test before the next control and scheduling them to a fixed time, as well as paying more attention to the possibility of prescribing ezetimibe, and increasing the involvement of general practitioners can help improve the quality of lipid-lowering treatment. Taking into account the differences in LDL-C calculated according to the Friedewald and Martin-Hopkins method, it would be ad- visable to use the more accepted latter, and it would be even better to use more widely the direct LDL-C measurement with health insurance support.

Actions (login required)

Edit Item