"A mohácsi temetés" : Perényi Imréné Kanizsai Dorottya az irodalomban és a képzőművészetben

Papp, Júlia (2023) "A mohácsi temetés" : Perényi Imréné Kanizsai Dorottya az irodalomban és a képzőművészetben. In: Elsüllyedt Mohács : újabb tanulmányok a mohácsi csatával kapcsolatos kutatások eredményeiről. Martin Opitz Kiadó, Budapest, pp. 271-288. ISBN 9786156388544

Preview

Text 19_Papp_1113-vegleges.pdf Download (14MB) | Preview

Abstract

Perényi Imre nádor özvegyének, Kanizsai Dorottyának a története az 1526. augusztus 29-én lezajlott mo- hácsi csatához kapcsolódik, amelyben a Magyar Királyság döntő vereséget szenvedett az Oszmán Biroda- lomtól. Istvánffy Miklós 1622-ben megjelent történeti munkája szerint az özvegy nádorné a csata után 400 embert fogadott fel, hogy eltemessék a mezőn heverő keresztény halottakat. Bár Kanizsai Dorottya tettének emléke szilárdan rögzült a hazai köztudatban, a történeti források nem támasztják alá hitelességét. Mind a fennmaradt oszmán forrásokból, mind a 20. század második felében feltárt tömegsírok vizsgálatából arra következtethetünk, hogy a csata halottait a törökök dobálhatták bele minden kegyelet nélkül a kiásott gödrökbe. Kanizsai Dorottya kegyes cselekedetének emlékével a 19. század eleje óta gyakran találkozunk a hazai irodalomban és képzőművészetben. Története szerepelt egy 1817-ben megjelent, az egyetemes és a magyar történelem kiemelkedő hősnőinek életrajzát bemutató kiadványban, illetve irodalmi folyóiratokban is, s alakja számos 19–20. századi költeményben is feltűnik. Bartók Lajos 1898-ban megjelent drámájában elevenítette fel a „mohácsi temetés” eseményeit. Kanizsai Dorottya legendai cselekedete Kovács Mihály, Orlai Petrics Soma és Horváth Károly festményén is megjelent, s a nemzeti történeti emlékezetben elfog- lalt kiemelkedő helyét jelzi, hogy portréja több 19. századi sokszorosított grafikai lapon, illetve újság- és könyvillusztráción is szerepelt. Elsősorban ezek közvetítésével lett része a régebbi korok önfeláldozó, nemes tetteket véghezvivő asszonyait magában foglaló virtuális nemzeti női panteonnak, amely a 19. században fontos szerepet játszott a női öntudat és hivatástudat megerősítésében, a különböző női szerepkörök meg- ismertetésében. Emlékét a 20. században is megőrizték: 1928-ban a mohácsi csatatéri emlékkápolna őt ábrázoló üvegablaka, 1976-ban a Mohácsi Történelmi emlékhelyen fából faragott szobra, 1986-ban pedig Harkányban felállított egész alakos köztéri szobra készült el.

Actions (login required)

Edit Item