Multimodális képalkotó vizsgálatok szerepe aritmogén mitrális prolapszus szindrómában

Bőr, Angéla and Czimbalmos, Csilla and Apor, Astrid and Nagy, Anikó Ilona and Tóth, Attila and Lakatos, Bálint and Gellér, László Alajos and Szegedi, Nándor and Vágó, Hajnalka and Merkely, Béla Péter and Nagy, Andrea (2023) Multimodális képalkotó vizsgálatok szerepe aritmogén mitrális prolapszus szindrómában. CARDIOLOGIA HUNGARICA, 53 (6). pp. 545-553. ISSN 0133-5596

Preview

Text CH_2023_6_Bor-Angela.pdf Download (1MB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A mitrális prolapszus ritka, de klinikailag nem elhanyagolható aritmogén formája malignus kamrai ritmuszavarokhoz és hirtelen szívhalálhoz is vezethet. Célunk az aritmogén mitrális prolapszus szindróma (AMVP) jellemzőinek multimodális feltérképezése volt, különös tekintettel azokra a paraméterekre, amelyek alkalmasak lehetnek az aritmiarizikó becslésére. Betegek és módszerek: 44, mitrális prolapszussal és mitrális anularis diszjunkcióval egyaránt rendelkező beteg részletes kivizsgálását végeztük el, amely tartalmazta az anamnézis és panaszok felmérését, vérnyomásmérést, 12 elvezetéses EKG-t, 24 órás Holtert, transztorakális echokardiográfi a- és szív-mágnesesrezonancia- (CMR-) vizsgálatot. Betegeinket az Európai Kardiológus Társaság konszenzusdokumentumának kritériumrendszere szerint osztottuk aritmogén és nem aritmogén csoportra. Speckle tracking echokardiográfi a segítségével bal kamrai longitudinálisstrain-mérést végeztünk és a mért értékeket egy 20 főből álló, egészséges kontrollcsoport strainértékeivel is összevetettük. Eredmények: A betegek 53%-ánál volt inferior T-hullám-eltérés a nyugalmi EKG-n, 74% panaszolt palpitációt. A syncope előfordulása magasabb volt az aritmogén csoportban (42,1% vs. 12,5%; p=0,038). A betegek 86,4%-ában a mitrális regurgitáció nem haladta meg a közepes súlyosságot. 3D-echokardiográfi a során mért bal kamrai térfogat értékek a normáltartomány felső határát meghaladták, normál bal kamrai ejekciós frakció mellett. A prolapszusos betegek esetében a globális longitudinális strain értéke szignifi kánsan alacsonyabb volt az egészséges kontrollcsoporthoz képest (–20,3±2,4% vs. –21,9±2,0%; p=0,019). A bazális inferolaterális (–22,2±8,8 vs. –28,8±7,0; p=0,008) és inferior (–13,2±6,3 vs. –20,9±4,1; p=0,001) szegmentális strain értékei szignifi kánsan kisebbek voltak a prolapszusos, mint az egészséges kontrollcsoportban. A CMR-felvételeken a betegek 47%-ában ábrázolódott késői kontrasztanyag-halmozás (LGE) az inferolaterális régióban. Következtetések: Az inferior EKG-eltérések és a palpitáció gyakori jelenség mitrális prolapszusos betegekben, azonban alacsony specifi citásuk miatt az aritmiarizikó becslésére nem alkalmasak. Ezzel szemben a syncope alarmírozó jelnek tekinthető. A szegmentális longitudinális strain eltérései jellegzetes mintázatot mutatnak, és az LGE is hasonló lokalizációban jelenik meg, így a bazális inferolaterális szegmentum kiemelt szerepe feltételezhető az AMVP-betegekben.

Actions (login required)

Edit Item