Valószínűségszámítási módszerek alkalmazása bizonyos meteoropatológiai jelenségek vizsgálatánál

Takács, Lajos (1954) Valószínűségszámítási módszerek alkalmazása bizonyos meteoropatológiai jelenségek vizsgálatánál. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ALKALMAZOTT MATEMATIKAI INTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI, 3 (3-4). pp. 301-320.

Preview

Text cut_ALKMATINT_1954_3_-_4_pp301_-_320.pdf Download (1MB) | Preview

Abstract

H. v. Schelling munkájában, amely 1941-ben jelent meg, eljárást közöl annak megállapítására, hogy egy bizonyos eseménysorozat (biológiai jelenségek) úgy tekinthető-e, mint amely egy másik eseménysorozat (klimatikai jelenségek) hatására jött létre. Schelling módszert közöl annak megállapítására, hogy a hatás jelentős (szignifikáns) vagy jelentéktelen-e. Schelling eme módszerét hazai orvoskutatók, dr. Kérdő Imre és dr. Takácsy László is átvették kísérleti adataik feldolgozására. Ezen munkáikban Kérdő és Takácsy azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy meteorológiai frontok előfordulásai hatással vannak-e bizonyos biológiai elváltozásokra. Schelling módszerét a szakemberek általában általános érvényűnek tekintik, bár Schelling nem foglalkozott a megengedhető alkalmazási terület vizsgálatával. Ezek a tények szükségessé tették annak megvizsgálását, hogy Schelling módszere milyen körülmények között alkalmazható, illetve adott körülmények között milyen módszert kell követni a kérdéses hatás kimutatására. Ezen célokat szem előtt tartva dr. Juvancz Iréneusz kezdeményezett egy megbeszélést, amelyen dr. Kérdő Imre és dr. Takácsy László felvetették a megoldandó problémákat, és megadták a szükséges tájékoztatást, továbbá Takács Lajos a Meteorológiai Intézet részéről adott értékes felvilágosításokat a meteorológiai frontok törvényszerűségére vonatkozóan. E helyen is köszönetet mondunk mindannyiuknak a problémák felvetéséért és értékes felvilágosításaikért. A most következő tárgyalás Schelling matematikai módszerének kritikájával foglalkozik, és a sztochasztikus folyamatok elméletére támaszkodva a kérdésnek az eddiginél mélyebb analízisét adja meg. Ennek eredményeképpen egy olyan kiértékelési eljárást adunk meg, amely a jelenségek széles körére alkalmazható.

Actions (login required)

Edit Item