A magyar fiatalok munkaerőpiaci helyzete

Koltai, Luca and Bördős, Katalin (2024) A magyar fiatalok munkaerőpiaci helyzete. ÚJ MUNKAÜGYI SZEMLE, 5 (1). pp. 53-68. ISSN 2677-1306

Preview

Text KoltaiLuca_02_23.pdf Download (445kB) | Preview

Abstract

Az elmúlt évtizedben az európai és hazai szakpolitikákban nagy hangsúlyt kapott a fiatalok munkaerőpiaci helyzete. A fiatalok definícióját meghatározó korcsoportbesorolás az elmúlt években megváltozott, és egyre több területen kerülnek a 25-29 év közöttiek is a sérülékeny csoportok közé. Ők azok, akik a 2008-as gazdasági válságot követő időszakban léptek ki a munkaerőpiacra, így pályájuk bizonytalansággal, kudarcokkal, nehézségekkel indult, melyek olyan tartósan fennálló pszichés károkat okozhatnak, amik a karrierút egészére és a jóllétre akár hosszútávon is kihathatnak. Különös figyelmet érdemelnek azok a fiatalok, akik nem rendelkeznek munkahellyel és sem iskolarendszerű oktatásban, sem egyéb képzésben nem vesznek részt – az ún. NEET fiatalok (Not in Employment, Education or Training). Jelen cikk alapját a HÉTFA Kutatóintézet által koordinált Lost Millennials projekt kutatása képezi. Jelen cikkben a 25-29 év közötti nem tanuló, nem dolgozó – NEET – fiatalok munkaerőpiaci helyzetével foglalkozunk, elsősorban arra a hiányra reagálva, hogy míg a 15-24 éves NEET fiatalokkal számtalan kutatás foglalkozik, addig az idősebbekről jóval kevesebb tanulmány született. Ehhez elsősorban az Eurostat, valamint a 2020-as nagymintás ifjúságkutatás adatainak leíró elemzésén keresztül mutatjuk be a fiatalok helyzetét,illetve aNEETráta alakulását Magyarországon. Hazánkban a 25-29 év közötti fiatalok 13-19 százaléka kiszorul a munkaerőpiacról. Az e korosztályba tartozó nem tanuló nem dolgozó fiatalok sokkal nagyobb eséllyel vannak tartósan távol a munkaerőpiactól, mint a fiatalabb kortársaik. Ez részben a tartós munkanélküliség miatt, részben a gondozási feladataik miatt van. Az alacsony iskolai végzettségűek, illetve a nők körében az EU átlagánál magasabb azon fiatalok aránya, akik kiszorultak a munkaerőpiacról. Emellett jelentősek a területi különbségek is: a falusias környezetben élő fiatalok közül többen szorulnak ki, mint a városban élők közül, de a család alacsony társadalmi státusza, a tartós betegség vagy fogyatékosság is jelentős szerepet játszik

Actions (login required)

Edit Item