Állampolgárság

Kisteleki, Károly (2024) Állampolgárság. In: Internetes Jogtudományi Enciklopédia. ORAC Kiadó Kft.; HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, Budapest, pp. 1-24. ISBN 9789633083079

Preview

Text alkotmanyjog-allampolgarsag.pdf Download (307kB) | Preview

Abstract

Az állampolgárság az egyén és az állam sajátos jogviszonya, ami az állam fogalmi elemei (terület, lakosság, főhatalom/szuverenitás) közül az államot alkotó néphez köthető, az állam személyi felségjogának megnyilvánulása, és olyan személyhez fűződő jogállást eredményez, amely független az adott állampolgár helyváltoztatásától, de alapvetően területi jelleggel a lakáshoz, tartózkodáshoz kötődik. Jogi szerkezete az állami főhatalomnak való alávetettsége folytán kógens és kötelezést tartalmazó szabályok összessége, amely egyúttal tartalmaz közpolitikai jogokat és szabadságokat is. Elsődleges tartalommal alapvetően a belső jog tölti meg, de erőteljes nemzetközi jogi vetülettel is rendelkezik. Szerkezeti elemeiben vannak morális, kulturális és történeti „töltetű” jogon kívüli elemek is. Ezek a nemzettudattal gyakran összemosódó területek az állampolgárság szubjektív összetevői, amelyek aztán idővel érzelmi kötelékké sűrűsödhetnek össze. Az állampolgárság jogszabályi megvalósultságában tükröződhetnek az adott állam politikai elitje által választott nemzetkoncepció elvei. Az állampolgárság teljességét így ezen objektív és szubjektív összetevők összessége eredményezi. Egyszerre státus és jogviszony, amelyben kifejeződik, hogy a polgár része az államot alkotó népességnek, jogok és kötelezettségek alanya, viszonya az állammal ezekben manifesztálódó jogviszony és egyben része a haza, a nemzet iránti kötődés és elkötelezettség, ami a jogi mellett az állampolgárság erkölcsi tartalmát domborítja ki.

Actions (login required)

Edit Item