Biztosítási piac, szerződési szabályozás, realitások

Takáts, Péter (2023) Biztosítási piac, szerződési szabályozás, realitások. BIZTOSÍTÁS ÉS KOCKÁZAT, 10 (3-4). pp. 56-65. ISSN 2064-9584

Preview

Text biztositas-es-kockazat-10-evf-3-4-szam-5-cikk.pdf - Published Version Download (150kB) | Preview

Abstract

A tanulmány az 1959. évi és a hatályos, 2013. évi Polgári Törvénykönyv biztosítási szerződési szabályozása módszerének és piaci hátterének összehasonlításával igazolja, hogy a hatályos Ptk. komplex, a B2B és a B2C viszonyokat elkülönítő, az előbbi körben diszpozitív megoldása a versenypiac követelményeinek jobban megfelel. A gyakorlatban mégis az tapasztalható, hogy a piac számszerű növekedése ellenére a diszpozitív szabályozástól várt széles körű termékfejlesztés nem indult be, a rugalmas szabályozás adta lehetőségekkel a piaci résztvevők nem élnek. A szerző ennek okait elemezve említi a korábbi Ptk. és a merev, adminisztratív fókuszú gépjármű-felelősségbiztosítási törvény párhuzamos jelenlétét, egyes esetekben a megszorító felügyeleti értelmezési gyakorlatot, illetve az ezekkel összefüggő jogszociológiai következményeket, azonban végkövetkeztetése az, hogy a jelenség alapvetően a magyar biztosítási piac tökéletlen működésével, a valódi verseny akadályaival és a piaci viszonyokba történő állami beavatkozás adta bizonytalansággal magyarázható. | The study compares the methods of the regulation and the respective market background of the insurance contract rules in the Civil Code of 1959 and the Civil Code of 2013, currently in force. It is demonstrated that the complex approach of the 2013 legislation, by differentiating between the B2B and B2C areas and by the dominance of non-mandatory rules in the former, is more suitable in a competitive market economy. In the practice, however, despite the growth in the insurance market figures, the extensive product development, also expected from the non-mandatory legislation, cannot be seen, as the market players do not seem to make use of the potential, offered by the flexibility of the law. Analysing the possible reasons of this situation, the author mentions the parallel presence of the former Civil Code and the mandatory structure of the law on compulsory motor liability insurance with a rigid, administrative focus, the restrictive interpretation in certain cases by the regulator, as well, as the resulting sociological effects, however, his conclusion is that the main explanation of the situation is connected with the imperfect operation of the Hungarian insurance market, the obstacles of meaningful competition and the uncertainties brought about by the interventions of the state into the market spheres.

Actions (login required)

Edit Item