A digitalizáció egyes kihívásai a büntetőeljárásban = Challenges of Digital Transformation in Criminal Procedure

Tóth, Marcell Máté (2024) A digitalizáció egyes kihívásai a büntetőeljárásban = Challenges of Digital Transformation in Criminal Procedure. BELÜGYI SZEMLE / ACADEMIC JOURNAL OF INTERNAL AFFAIRS: A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA (2010-), 72 (2). pp. 185-210. ISSN 2062-9494

Preview

Text 1_TothMarcellMate.pdf Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (497kB) | Preview

Abstract

Cél: A rohamos ütemű technológiai fejlődés és annak következményei a jog világát, így a büntető igazságszolgáltatást is új kihívások elé állítják. A büntető- eljárásban a digitalizáció megkerülhetetlen a modern, hatékony igazságszolgál - tatás iránti társadalmi igény szempontjából, ugyanakkor arra is megoldást kell találnunk, hogy az információs technológiák térnyerésére adott válasz miként egyeztethető össze a tisztességes eljárást biztosító garanciális szabályokkal. Je- len tanulmányban a digitális technológiák és a büntetőeljárás egyes alapelveinek összefüggéseire kíván rávilágítani a szerző, különös tekintettel a bizonyításra, ahol az olyan követelmények, mint a közvetlenség elve az utóbbi években né- mileg talán háttérbe szorultak az eljárás időszerűségének javára. Módszertan: A digitalizáció a jog számára is új kihívásokat teremt. A jogtu- domány egyes sarkalatos kérdéseknek jogágtól függetlenül különös figyelmet szentel; a teljesség igénye nélkül ilyenek különösen az úgynevezett Big Data formában történő tömeges adatelemzés, a közösségi platformokon zajló kom- munikáció, az adatbiztonság és magánszféra védelme, a kriptovaluták, s vé- gül, de nem utolsó sorban a mesterséges intelligencia kérdésköre. A szerző ta- nulmányában a témát feldolgozó jogirodalmi munkák megállapításaira építve törekszik levonni következtetéseit, figyelemmel az elmúlt évtizedekben meg- alkotott, és a jövőben várhatóan lefektetésre kerülő releváns jogi aktusokra, jogalkalmazói gyakorlatra. Megállapítások: A digitalizáció beférkőzése az élet szinte minden területére egyre inkább áthatja globális társadalmunk kollektív tudatát. A digitális forrada- lom átírta a kommunikációról, az információáramlásról vagy az adatvédelemről alkotott elképzeléseinket, de alapvető változást hozott többek között a munka, az oktatás vagy a kereskedelem terén is. A technológiai vívmányok számta- lan felhasználási lehetőséget rejtenek magukban a büntetőeljárás során eljáró szervek számára, rendkívüli mértékben elősegítve az időszerűség iránti igény kielégítését. Mindez ugyanakkor – különösen talán a nyomozás és az annak eredményein alapuló bizonyítás terén – felerősítheti azt a tendenciát, hogy a ha- tékonyság oltárán háttérbe szorulnak az olyan garanciális jelentőségű alaptéte- lek, mint a közvetlenség elve. Érték: Az elektronikus ügyvitel, az egyre sokoldalúbb digitális eszközök je- lentős mértékben hozzájárulnak a büntetőeljárás hatékonyságához, egyúttal az újfajta bűnözési formák felderítése, bizonyítása sajátos kihívások elé állítják az eljáró hatóságokat, de a téma kapcsán a jelen tanulmányban írtakat megha- ladóan is számos további kérdés merül fel, melyeket a jogtudomány is kiemelt figyelemmel kísér (például prediktív rendészet). | Aim: Recent technological developments and their potential consequences pose novel challenges to criminal justice. Digital transformation is a necessary consideration for a modern and effective justice system; however, the rise of information technologies must also be reconciled with procedural safeguards that ensure the right to a fair trial. The aim of this study is to shed light on cer- tain aspects of how digital technologies might affect our interpretation of some of the basic principles of criminal procedure, with an emphasis on the taking of evidence, where such fundamental requirements as the principle of imme- diacy have perhaps recently been somewhat neglected in favour of conducting the procedure within a reasonable timeframe. Methodology: Our legal framework and justice system must adapt to the advent of the digital age. Certain phenomena, such as Big Data analysis, social media, data and privacy protection, cryptocurrencies, as well as artificial intelligence have recently attracted special attention from legal scholars from all fields of law. The findings of this study are based on the review of the relevant literature in the field of digital technologies and law, as well as legislation and case law from the last few decades and potential future developments. Findings: The expansion of digital technologies into nearly all aspects of our lives is ever-present in our global collective awareness. The digital revolution challenges our previous concepts about communication, access to information and data protection, and has also already changed the way we think about work, education, or commerce. Technology has a massive potential for criminal jus- tice as well, including the right to a fair trial within a reasonable time. Howev- er, it may also contribute further to recent tendencies in the taking of evidence where procedural safeguards such as the principle of immediacy are sacrificed in favour of efficiency. Value: Digital technologies open a vast array of possibilities for criminal jus- tice, however, also allow for new forms of criminality to emerge. Digitalisation and criminal procedure have numerous implications beyond the scope of this study (e.g. predictive policing) that merit further research.

Actions (login required)

Edit Item