Gyermekvállalás a 19. századi Dél-Dunántúlon: A mágocsi római katolikus német és a vajszlói református magyar közösség termékenységtörténete (1791–1890) = Childbearding in 19th century South Transdanubia : The fertility trends of the Roman Catholic German community of Mágocs and the Calvinist Hungarian community of Vajszló (1791–1890)

Koloh, Gábor (2022) Gyermekvállalás a 19. századi Dél-Dunántúlon: A mágocsi római katolikus német és a vajszlói református magyar közösség termékenységtörténete (1791–1890) = Childbearding in 19th century South Transdanubia : The fertility trends of the Roman Catholic German community of Mágocs and the Calvinist Hungarian community of Vajszló (1791–1890). DEMOGRÁFIA, 65 (1). pp. 5-27. ISSN 0011-8249

Preview

Text 2852-Article-3009-1-10-20221201.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (581kB) | Preview

Abstract

Az állami tulajdonban álló Vallásalap dél-dunántúli uradalmain élők felekezetileg és etnikailag is sokszínű társadalmat alkottak, akikkel kapcsolatban a termékenység alakulásának kérdése régebbi diszkurzív hagyományra, valamint tudományos jellegű érdeklődésre tekint vissza. Tanulmányomban a Vallásalaphoz tartozó mágocsi és vajszlói uradalom népének gazdálkodását és demográfiai jellemzőit vetem össze, a gyermekvállalási tendenciákra fókuszálva. A kutatáshoz a térség anyakönyveit, birtokiratait, illetve az ezeket feldolgozó települési családkönyvet és szakirodalmat használtam fel. A vizsgálat rámutat arra, hogy a mágocsi római katolikus németek nyitottabban álltak a specifikusabb gazdálkodási módokhoz, mint a vajszlói magyar gazdatársaik, amely mögött utóbbiak körében a hagyományos megélhetési formák kontinuus fenntartása állt, míg a németek könnyebben adaptálták az új gazdálkodási lehetőségeket. A hasonló uradalmi keretrendszer mellett a mágocsi németek a magyarokénál magasabb termékenységi értékeket produkáltak ugyanazon időben. Az alacsonyabb magyar gyermekvállalás azonban nemcsak a gazdálkodásba bevonható munkaerő alacsonyabb száma miatt járt következményekkel, de a férfiak részéről a kevesebb örökös miatt a vélhetően kevesebb terhet vállaló munkakultúra, a nők részéről pedig a szintén kevesebb szülési kockázat azt eredményezte, hogy az élettartam jelentősen meghaladta a németekét. Ezek a tényezők összességében kedvezően hatottak a magyarok gyermeknevelésére, mivel jelentősen alacsonyabb volt náluk az árvák aránya, mint a németeknél. | The people living on the manors of the Hungarian state-owned Religious Found in South Transdanubia formed a society that was both religiously and ethnically diverse, and the question of the development of fertility has a long discursive tradition and a scientific interest. In this study, I compare the farming and demo-graphic indicators of the people of the Mágocs and Vajszló manors belonging to the Religious Fund, focusing on childbearing trends. For the research, I used the region's registers, manor records, and the settlement family books and literature that process them. The study shows that the Roman Catholic Germans of Mágocs were more open to more specific farming practices than their Hungarian farming counterparts in Vajszló, the latter being motivated by the continuity of traditional livelihoods, while the Germans adapted more easily to new farming options. In addition to a similar system of manorial rent, the Germans of Mágocs produced higher fertility rates than the Hungarians at the same time. However, the lower Hungarian infant mortality not only had consequences for the lower number of labourers available for farming, but also for the presumably less burdensome work culture of men due to fewer heirs, and for women due to the lower risk of childbirth, which resulted in a significantly higher life expectancy than that of the Germans.

Actions (login required)

Edit Item