A császári-királyi huszárság törzstiszti kara a francia forradalmi és a napóleoni háborúk korában (1792–1815)

Réfi, Attila (2014) A császári-királyi huszárság törzstiszti kara a francia forradalmi és a napóleoni háborúk korában (1792–1815). MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont - Nádasdy Ferenc Múzeum, Budapest-Sárvár, Magyarország. ISBN 978-963-89848-4-5

Preview

Text Réfi A. Huszár törzstisztek.pdf - Published Version Download (17MB) | Preview

Abstract

A mű, a címben foglaltaknak megfelelően, a Habsburg Birodalom haderejében, a francia forradalmi és napóleoni háborúk világtörténelmi jelentőségű időszakában hosszabb-rövidebb ideig fennállt 13 reguláris huszárezred törzstiszti karának, vagyis a huszárcsapattestek felső vezetését alkotó személyeknek a vizsgálatára terjed ki. A feldolgozás a hadtörténetírás újabb irányvonalának megfelelően, a hagyományos hadtörténeti szempontú megközelítéssel szemben, elsősorban a törzstiszti kar, társadalmi beágyazottságában történő, szociológiai szempontú vizsgálatát helyezi előtérbe. Bevezetésként a témaválasztás indokai kerülnek kifejtésre, majd a tárgyalt témával és a korszakkal foglalkozó tudományos igényű szakirodalom kibontakozásának és fejlődésének napjainkig terjedő részletes historiográfiai áttekintése következik. Ezután a kutatás tárgyát, a felhasznált alapvető forrástípusokat, illetve a vizsgálat és elemzés során alkalmazott eljárásokat bemutató módszertani fejezet következik. A továbbiakban a csapatnem genezisének és fejlődésének rövid történeti áttekintését követően, a korszakban császári-királyinak nevezett Habsburg-haderőben rendszeresített, a magyar Szent Korona országaiból kiegészített huszárság szervezeti kereteinek, felépítésének, a hadseregben elfoglalt helyének, személyi állományának ismertetésére, illetve az ekkor fennállt huszárezredek rövid bemutatására kerül sor. Ezután következnek, a munka egyik legfontosabb részeként, az új kutatási eredményeket közlő, a feldolgozott, nagyszámú életrajzi adat alapján elkészített, történeti-statisztikai, szociológiai szempontú elemzéseket, illetve az ezek alapján nyert megállapításokat tartalmazó fejezetek. A szerzőnek a törzstiszti kar legfontosabb mutatóinak feltérképezése révén ugyanis az eddigieknél lényegesen pontosabb és reálisabb képet sikerült felvázolnia a huszárságról és tisztikaráról, sőt ezen túlmenően részben az egész császári-királyi tisztikarról is. Ezek közül csak néhány fontosabbat kiemelve: a szerző egyebek mellett bizonyítja, hogy a huszártörzstisztek mintegy kétharmada magyar honos, több mint fele pedig etnikailag is bizonyíthatóan magyar volt, egyértelműen megcáfolja tehát azt a szakirodalmi vélekedést, miszerint a huszárezredek tisztikara a 18. század folyamán jellemzően elnemzetietlenedett volna. A pályakezdés típusait vizsgálva bizonyítja, hogy a korszakban a tiszti utánpótlás fő forrása egyértelműen a hadapródi rendszer, azon belül is az önköltséges hadapródok voltak, legalábbis a huszárság, de valószínűsíthetően az egész császári-királyi tisztikar esetében is. A szervezett tisztképzés tehát ekkor még nem tett szert nagy jelentőségre. Figyelemre méltó az a megállapítás is, miszerint a későbbi huszártörzstisztek közel 15%-a közlegényi sorból jutott idáig, sőt gyakran ezt is meghaladva egyenesen a tábornoki karba, ami kétségkívül nagy teljesítménynek tekinthető, és bizonyítja, hogy a hadvezetés szemében az előléptetéseknél ekkor már a rátermettség és a tehetség is jelentős súllyal bírt a származás és a szolgálati idő mellett. Ehhez kapcsolódóan pontos számadatokkal és jellemző példákkal bizonyítja azt, hogy a katonai pálya minden korábban feltételezettnél nagyobb társadalmi mobilitást tett lehetővé. A törzstiszti kar legfontosabb jellemzőinek bemutatása után következik a mű legnagyobb terjedelmű, Életrajzi adatok című fejezete, amelyben a korszakban a császári-királyi huszárezredekben törzstisztként szolgálatot teljesítő összesen 282 személy rövid életrajza kerül ismertetésre, a francia háborúk időszakában huszárként elért legmagasabb rangfokozatuk alapján, őrnagyok, címzetes alezredesek, alezredesek, címzetes ezredesek végül ezredesek című alfejezetek szerint csoportosítva. Az átfogó életrajzi adattárban található biográfiák az adott személy családi, társadalmi, nemzetiségi, vallási hátterére, valamint a katonai pályafutására vonatkozó meghatározott információkat tartalmaznak, egységes struktúra alapján megszerkesztve. Végezetül, mellékletként a törzstiszti kar ezredenkénti bontásban közölt, táblázatos összefoglalása zárja a kötet lényegi részét.

Actions (login required)

Edit Item