Talajvizsgálat Magyarországon: az infravörös és röntgen-fluoreszcensz analízis alkalmazásának lehetőségei

Vona, Viktória and Kalocsai, Renátó and Sarjant, Sam and Giczi, Zsolt and Van, Erp Peter and Kovács, Attila József (2018) Talajvizsgálat Magyarországon: az infravörös és röntgen-fluoreszcensz analízis alkalmazásának lehetőségei. ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS, 59 (2). pp. 32-43. ISSN 1416-647X

Preview

Text EPA03114_acta_agronomica_ovariensis_2018_02_032-043.pdf - Published Version Download (852kB) | Preview

Abstract

A közép-infravörös (MIR) és a röntgen fluoreszcens (XRF) szenzorok talajvizsgálatban történő alkalmazásának egyik legnagyobb kihívása a módszer kalibrálása és validálása. Ennek során alapvető feladatunk a kalibrációs talajminták összegyűjtése és olyan megbízható kalibrációs modellek megalkotása, amelyek összevetik a talajok MIR, illetve XRF spektrumait azok laboratóriumi eredményeivel. A SoilCares (talajvizsgálati kutatóintézet, innovatív fejlesztő cég) 2017 végén már rendelkezett egy kalibrációs modellel, amely 25 országból származó, összesen 11000 db talajmintát tartalmazó globális kalibrációs adatbázison alapul. Magyarországon, 2017 közepén 557 db talajminta begyűjtését kezdtük meg mezőgazdasági területeiről, melyek közül 2017 decemberére már 250 mintának megvizsgáltuk a MIR és XRF spektrumát a kémhatásra (pHKCl), a szerves szénre, az összes kalcium- és a kicserélhető magnézium tartalomra vonatkozóan. Elvégeztünk egy előzetes kalibrációs vizsgálatot, hogy meghatározzuk a kémhatásra, a szerves szénre, a kicserélhető magnézium- és az összes kalciumtartalomra vonatkozó kalibrációs modellek teljesítményét, miután a globális kalibrációs adatbázisba feltöltöttük a magyarországi 237 db minta adatainak 0, 50 és 100%-át. Később a kalibrációs modell validálása érdekében a sokasághoz hozzáadtunk 24 db független, akkreditált laboratóriumban végzett magyarországi talajminta adatait. Az eredmények szoros összefüggést mutatnak a becsült és a valós értékek között (r2 > 0.9) és a becslési hiba (RMSE) mértéke is elfogadható a szerves szén, a kémhatás és az összes kalciumtartalom tekintetében. A magnézium esetében a kalibrációs modell szintén jól teljesített, de még további fejlesztésre szorul. Az összesen 557 db magyarországi kalibrációs minta globális adatbázisba történő feltöltésével várhatóan javulni fog valamennyi kalibrációs modell teljesítménye. Összességében igazolódni látszik, hogy Magyarországon is elkezdődhet a közép-infravörös és a röntgen fluoreszcens szenzorok alkalmazása a rutin talajvizsgálatokban.

Actions (login required)

Edit Item