A Mosoni-síkot jellemző új éghajlati normál értékek agroklimatológiai elemzése

Varga, Zoltán (2021) A Mosoni-síkot jellemző új éghajlati normál értékek agroklimatológiai elemzése. ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS, 62 (2). pp. 16-40. ISSN 1416-647X

Preview

Text 62_2.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

A mezőgazdasági termelés, s ezen belül is elsősorban a szántóföldi növénytermesztés eredményességét nagymértékben befolyásolják a környezeti tényezők változásai. Az ezekhez való hatékony alkalmazkodáshoz nélkülözhetetlen a környezetben zajló folyamatoknak és ezek növénytermesztésre gyakorolt potenciális hatásainak minél pontosabb nyomon követése. A légköri folyamatok és jelenségek amúgy is a környezeti rendszer kiemelkedően változékony, s ezért jelentős bizonytalanságot okozó részeként ismeretesek, viszont az éghajlatváltozás folyamatának immáron évtizedek óta tapasztalható előrehaladása még inkább középpontba állította az ezzel kapcsolatos vizsgálatok szükségességét. S miközben az éghajlatváltozás globális trendjeit viszonylag részletesen tanulmányozták, s általánosan elfogadottak azok a legvalószínűbb környezeti hatásainak előrejelzései, kevés az olyan hatástanulmány, mely szűkebb régiókra vonatkozik és a mezőgazdaság specifikus szempontjait veszi figyelembe. Mivel a Mosoni-sík és a Szigetköz gazdálkodói részéről is megfogalmazódott az az igény, hogy szeretnék döntéseiket a valós helyzetet tükröző információk alapján meghozni, a térségre reprezentatív mosonmagyaróvári meteorológiai főállomás hosszú adatsorai alapján tanulmányoztuk e kérdéseket. Ezt különösen időszerűvé tette az a tény, hogy idén (2021-ben) vált aktuálissá az új klimatikus viszonyítási alapot jelentő, 1991- 2020 közötti időszakra vonatkozó éghajlati normál értékek használata. A tervezett komplexebb vizsgálatsorozat egyik első lépéseként ezúttal egyszerű statisztikai módszerek segítségével vizsgáltuk a térségre reprezentatív mosonmagyaróvári agroklimatológiai viszonyokat, s fogalmaztunk meg mezőgazdasági szempontból releváns következtetéseket, melyeket az alábbiakban összegezzük. A vizsgált területen és időszakban főként a termikus viszonyok, s azon belül is a hőmérséklet változása a legjelentősebb, de a különböző hőmérsékleti elemek változásának jellege eltérő. A relatív nedvesség szignifikáns csökkenése hozzájárulhat a növények kedvezőtlenebb vízmérlegéhez. A növények bázishőmérsékletétől függő hőmérsékleti szempontból lehetséges vegetációs periódusok egyaránt, de nem egységesen hosszabbodtak az utóbbi évtizedekben, viszont a száraz időszak hosszának ezzel egyidejűen megfigyelhető növekedése azt eredményezi, hogy a növénytermesztésnek egyre szárazabb viszonyok mellett kell jól teljesíteni. A szélsőséges termikus és higrikus időszakok vizsgálata alapján elmondható, hogy a szélsőségesség mértéke nem feltétlenül ugyanúgy jelentkezik az összes növény vegetációs periódusában, ami a növény-specifikus vizsgálatok szükségességére hívja fel a figyelmet. Az egynyári növények vegetációs periódusa alatt jelentősen megnövekedett a forró napok előfordulásának valószínűsége, az áttelelő növények tenyészidőszakában viszont a -15 0C alatti fagyokkal lényegében már nem kell számolni. Ez utóbbi, látszólag kedvező fejlemény jelentős kockázat lehet a kártevők és kórokozók eredményesebb áttelelése és fokozott tavaszi gradációja miatt.

Actions (login required)

Edit Item