Őszi búza termésbecslés 2019

Pap, Nárcisz and Pap, János (2021) Őszi búza termésbecslés 2019. ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS, 62 (Ksz 2). pp. 95-115. ISSN 1416-647X

Preview

Text EPA03114_acta_agronomica_ovariensis_2021_ksz_2_095-115.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

A szerzők 2012. évtől végzik őszi búzában az állapotminősítést, termésbecslést és terméselemzést. A mintatereket a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári tangazdaságának különböző tábláin jelölték, a gazdaság vetésszerkezete szerint. Megfigyeléseik szerint a szántóföldi kelés mindig kisebb, mint a laboratóriumi csírázás. A kisebb kelésnek azért van jelentősége, mert a csökkenő tőszámot, a megnövekedett tenyészterület ellenére sem tudja a bokrosodás kompenzálni. Ezt bizonyítja, hogy 0,5 és 1 cm tőtávolság esetén is tapasztaltak erőteljes és produktív bokrosodást, míg 4 – 5 cm tőtávnál is rögzítettek egykalászos töveket. Elemzésük során azt tapasztalták, hogy a két kalászt – vagy többet – nevelő búzatő összes kalásztömege és így a szemtömege is közel kétszer annyi, mint az egy kalászú tőé. További, alapvető tapasztalat, hogy a több kalászú búza legnagyobb kalásza nagyobb tömegű, mint az egykalászú tő „magányos” kalásza. Az erőteljesen bokrosodó és így több kalászt nevelő tövek mutatják a vetőágykészítés, a vetés és a vetőmag minőségének fontosságát. Mivel ezek a tényezők határozzák meg a magas szántóföldi kelés értékét, valamint a gyors és erőteljes kezdeti fejlődést és így a nagy produktív bokrosodást. A becslés során az objektív mutatók használatát szorgalmazzák, mint pl. a kalász tömege és a várható termés összefüggése, amely szoros korrelációt mutat, míg a kalász hossza és a szemtömeg nem ad megbízható becslést. A szerzők szerint a modern növénytermesztés és különösen is a precíziós gazdálkodás nem nélkülözheti a termésbecslést és terméselemzést, amely megmutatja a gazda munkáját és a beavatkozásra szoruló területeket.

Actions (login required)

Edit Item