Komplex ezüstsó-oldatok elektroliziséről

Erdey-Grúz, Tibor and Horváthy, Valéria (1949) Komplex ezüstsó-oldatok elektroliziséről. MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, 4 (9). pp. 524-531. ISSN 0025-0163

Preview

Text 492_PDFsam_MagyarKemikusokLapja_1949.pdf Download (9MB) | Preview

Abstract

Megvizsgáltuk az ezüst katódos leválásának és anódos oldódásának hatásfokát kapart (tehát állandó felületű) elektródokon különböző összetételű AgN03-, KAg(CN)2- -és Ag(NH3 ) 2OH-oldatokban. Megállapítottuk, hogy az az áramsűrűség, melynél a katódos ezüstleválás hatásfoka 100% alá kezd csökkenni (Iioo% ) azonos koncentrációkban AgNCV oldatban a legnagyobb, Ag(NH3) 2OH-oldatban a legkisebb, KAg(ON)2-oldatban pedig e kettő között van. Az ezüstkoncentráció növekedtével növekszik I100% értéke. Állandó ezüstkoncentráció mellett KN 03, ill. NH4OH hozzáadására egyik elektrolitban sem változik, KCN-f elesi egének hatására viszont KAg(CN)2-oldatban csökken I100%.A hőmérséklet növelésének hatására 0—20 C° között fokonkint kb. 1 %-kal nő I100%. Az anódos oldódás hatásfoka hasonlóan változik az áramsűrűséggel, mint a katódos leválásé, vagyis megfelelő áramsűrűségnél az ezüst-oldódás hatásfoka is 100% alá csökken. I100% az anódon nagyobb, mint különben ugyanolyan körülmények között a kaitódon, nagyságrendi különbség azonban nincs közöttük. KN03, KCN, NH40H hatására növekszik I100%. A kísérleti adatok elemzése arra az eredményre vezet, hogy az elektrolitikus fémleválás szempontjából nincsen lényeges különbség az egyszerű ezüstsó-oldatokban jelenlévő ezüstionhidrátokból és a komplexionokból való leválás között, függetlenül az ion töltéselőjelétől. A lényeges lépés minden esetben az, hogy a katód erőtere kiszakítja az iont környezetéből és a katód felületére vive, ott semlegesíti. A kátédon levált ezüst pótlása diffúzió útján történik, s I100% nagyságrendje szempontjából az áram okozta ionátvitel nem játszik döntő szerepet. Ezen az alapon kiszámítható, hogy a katódfelülettel közvetlenül érintkező réteg és az oldat belseje közötti koncentráció-különbségnek 10-3 cm nagyságrendű diffúziós rétegen kell kiegyenlítődni, ami megfelel másirányú tapasztalatoknak s azt bizonyítja, hogy I100%-ig a diffúzió valóban képes a katódos áramsűrűségnek megfelelő ezüstmennyiség szállításáról gondoskodni. Nagyobb áramsűrűségnél a diffúzió és átvitel már nem képes elegendő iont szállítani a kátédhoz, minékfolytán a hatásfok 100% alá csökken. Az anódos oldódás hatásfokának 100% alá való csökkenését az anódfelületen kiváló szilárd sóból álló fedőrétegre véljük visszavezetni, mely akkor alakul ki, ha az ezüst oldódásának sebessége nagyobbá válik a keletkező só diffúziójának sebességénél, s az anódfelülettel érintkező oldatréteg túltelítetté válik az ezüstvegyületre.

Actions (login required)

Edit Item