Szántóföldi és kertészeti növények színanyag tartalmának változása, mikroalgával történt levélkezelés és talajkezelés hatására

Notterpek T., Jácint and Daood, Hussein and Gergely, István and Berzsenyi, Zoltán and Ördög, Vince (2023) Szántóföldi és kertészeti növények színanyag tartalmának változása, mikroalgával történt levélkezelés és talajkezelés hatására. ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS, 64 (Ksz 2). pp. 24-31. ISSN 1416-647X

Preview

Text EPA03114_acta_agronomica_ovariensis_2023_ksz2_024-031.pdf - Published Version Download (474kB) | Preview

Abstract

Ma már bizonyított, hogy a cianobaktériumok és eukarióta mikroalgák számos bioaktív vegyületet, például a biostimuláns hatásért leginkább felelős növényi hormonokat termelnek, halmoznak fel, vagy választanak ki környezetükbe. Elsősorban ennek köszönhető, hogy a növényre, vagy a talajba kijuttatva növelik a gyökérképződést, színanyag tartalmat, tápanyag felvételt, termést és termésminőséget, továbbá javítják a növény stressztűrő képességét. A színanyagok közül a klorofillok megnövekedett koncentrációja a nagyobb fényelnyelés révén növeli az ATP és a NADPH termelődését, míg a karotinoidok az erős fény elleni védő szerepük mellett a paprikában gazdasági előnnyel járnak. A paprikából izolálható karotinoidok legnagyobb mennyiségben βkarotinoidot, zeaxantint, luteint, violaxantint tartalmaznak, egyes sárga vegyületek az Avitamin prekurzorai, a domináns piros vegyületek pedig a kapszantin a színerősségért, a kapszorubin pedig a piros szín tónusosságáért felelősek. Az elmúlt 15 évben végzett kísérletekben különböző mikroalgák biostimuláns hatását igazoló eredményeink közül a termés mennyiségét és minőségét lényegesen befolyásoló színanyagtartalom változását mutatjuk be. Kísérleteink során egy zöldalga (Tetracystis sp. – MACC-430), valamint két cianobaktérium (Nostoc piscinale – MACC-612 és Arthrospira platensis) törzs szuszpenzióját használtuk egy paprikafajta (Capsicum annuum var. ’Kaldom’) és egy repce hibrid (Brassica napus L. var. ’Orlando 1’) levélkezelésére (Notterpek et al., 2019, Tóth, 2010), biomasszájukat pedig bogyósgyümölcsűek talajkezelésére. A 2009-ben végzett paprika kísérlet termésanalízise alapján az MACC-612 1 g L-1 koncentrációban 28 %-kal (P=0,1) növelte a szárított paprikaőrlemény kapszantin tartalmát, 19%-kal a β-karotin mennyiségét, az összes piros és sárga színanyag mennyisége mindkét esetben +11%-kal (P=5%) változott a kezelést követően. A kezelés átlagosan 150-159%-kal növelte a szárított paprikapor C vitamin (P=5%) 11%-kal pedig annak E vitamin tartalmát. A 2013-as repcekísérletben az MACC612 már 0,3 g L-1 koncentrációban a kezdeti 0,361 mg g-1 -ról 0,725 mg g-1 -ra növelte a friss levelek klorofill-b tartalmát, miközben a karotinoid tartalom is jelentősen megnövekedett a kontrollhoz viszonyítva (0,329 mg g-1 ). A faiskolai kísérletekben a növényenként 2 g Athrospira biomasszával történt talajkezelés 88%-kal (P=0,1%) növelte a Ribes rubrum ’Jonkher van Tets’, 14%-kal (P=0,1%) a Ribes nigrum ’Titania’ és 34%-kal (P=1%) a Ribes rubrum ’Weisse versailler’ ribizli fajták klorofill tartalmát. A színanyagváltozás minden esetben a növények erőteljesebb növekedésével és a termés kedvező mennyiségi és minőségi változásával járt együtt.

Actions (login required)

Edit Item