Az SGLT-2-gátló empagliflozin a diabeteses nephropathia korszerű kezelésében [The SGLT-2 inhibitor empagliflozin for the up-to-date treatment of diabetic nephropathy]

Kovács, Tibor and Wittmann, István (2017) Az SGLT-2-gátló empagliflozin a diabeteses nephropathia korszerű kezelésében [The SGLT-2 inhibitor empagliflozin for the up-to-date treatment of diabetic nephropathy]. DIABETOLOGIA HUNGARICA, 25 (4). pp. 241-245. ISSN 1217-372X

Preview

Text dh.2017.19.fulltext.pdf - Published Version Download (2MB) | Preview

Abstract

A 2-es típusú diabetesben megnövekedett mortalitás jelentős részéért a betegség következtében kialakult mikro- és makrovaszkuláris szövődmények felelősek. Ezért minden újonnan bevezetett antidiabetikus terápiánál szükséges a kardiovaszkuláris biztonságossági vizsgálatok elvégzése. Az empagliflozinnal nemrégiben lezárult vizsgálat mind az elsődleges, mind a másodlagos kardiovaszkuláris végpontokban az empagliflozin kedvezőbb (szuperior) hatását bizonyította a standard terápiával szemben. A EMPA-REG OUTCOME vizsgálat vesével kapcsolatos kisérszövődményeket feldolgozó alvizsgálatában szignifikáns, 39–55%-os relatív rizikócsökkenést észleltek az empagliflozint szedő csoportokban az albuminuria fokozódása, valamint a vesefunkció romlása tekintetében. Az empagliflozint szedő betegekben az első hónapban GFR-csökkenést észleltek, majd stabilizálódott a betegek vesefunkciója. Az empagliflozin kedvező vesehatásaiban elsősorban a hiperfiltráció mérséklése állhat, de más tényezők szerepe is felmerül. A diabeteses nephropathiában napjainkban már standard kezelésnek számító RAS-gátlók alkalmazása kapcsán hasonló hiperfiltráció-csökkenés és GFR-stabilizálódás figyelhető meg. Az empagliflozin ezen kedvező hatása a RAS-gátló kezelés mellett alakult ki (a betegek 80%-a RAS-gátló terápiában is részesült). Az adatok alapján felmerül, hogy a RAS-rendszer gátlása mellett az SGLT-2-gátló empagliflozin-terápiával további nefroprotekció érhető el 2-es típusú diabetesben. | The micro- and macrovascular complications are responsible for a significant portion of the increased mortality in type 2 diabetes. It is therefore necessary for all newly introduced antidiabetic therapies to perform cardiovascular safety studies. The recently completed studies with empagliflozin demonstrated better (superior) effect of empagliflozin compared to standard therapy in both primary and secondary cardiovascular endpoints. In the EMPA-REG OUTCOME investigation, the relative risk of the kidney related microvascular complications – as regards of albuminuria and deterioration of renal function – decreased with 39 to 55% in the groups receiving empagliflozin. In the first month the GFR decreased significantly in patients taking empagliflozin, then the patient's renal function stabilized. The mitigation of hyperfiltration in the kidney may be the most important effect of empagliflozin, but the roles of other factors also arise. Similar relation was observed with RAS inhibitor therapy – decrease of hyperfiltration and stabilization of GFR – which is nowadays the standard treatment of diabetic nephropathy. This beneficial effect of empagliflozin is developed by the simultaneous RAS inhibitor therapy (80% of patients also received RAS inhibitor therapy). On the basis of these data, the SGLT-2 inhibitor empagliflozin therapy may provide further nephroprotective effect on inhibition of the RAS system for the treatment of type 2 diabetic patients with an increased cardiovascular risk.

Actions (login required)

Edit Item