Éliás, Boglárka Anna (2024) Magyarország élelmezése válság idején. GAZDÁLKODÁS, 68 (2). pp. 103-125. ISSN 0046-5518
|
Text
Gazdalkodas2024_2_1347Magyarorszagelelmezese103-125.pdf - Published Version Download (653kB) | Preview |
Abstract
Az élelmiszerárak 2015–2020 között 23%-kal, az éves egy főre jutó nettó átlagjövedelem 61%-kal emelkedett, míg 2022–2023-ban az élelmiszerárak 59, miközben a jövedelmek 33,2%-kal növekedtek. Az élelmiszer-infláció jövedelmek növekedését jelentősen meghaladó üteme szükségszerűvé teszi Magyarország élelmezési helyzetének újraértékelését. A tanulmány az élelmezésbiztonság fogalmi keretrendszerét követve vizsgálja az élelmiszerek rendelkezésre állását, felhasználását, az élelmiszerekhez való fizikai és gazdasági hozzáférést, valamint ezen tényezők stabilitását. A vizsgálatban nyilvános adatok (KSH, Nébih, EFSA, WHO, OTÁP), valamint egy online, nem reprezentatív (n=300) kérdőíves felmérés adatai kerültek feldolgozásra. Az eredmények szerint a rendelkezésre állás és a fizikai hozzáférés alapvetően megvalósul Magyarországon, az élelmezésbiztonság Achilles-sarka a gazdasági hozzáférés és a felhasználás közös dimenziója, a minőségi étrendhez szükséges élelmiszerek megfizethetősége. A 2019. évi OTÁP-felmérés szerint a fontos vitamin-, esszenciáliszsírsav- és élelmirost-források (zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék, száraz hüvelyesek, halak, diófélék, olajosmagvak) fogyasztása nem éri el a dietetikai ajánlásokat. A 2015–2020 közötti jövedelmi szintek szerinti élelmiszer-fogyasztás és átlagjövedelem kapcsolatának vizsgálata (Spearman-féle rangkorrelációs együttható) alapján a magasabb jövedelemmel rendelkezők több gyümölcsöt (rs=0,988), halat (rs=0,976), zöldségfélét és burgonyát (rs=0,964), valamint húsfélét (rs=0,915) fogyasztottak, tehát jobban megfeleltek az OTÁP által ajánlott étrendnek, mint az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők. A kérdőív kitöltői között az ezen élelmiszerekből a 2022. január előtti időszakhoz képest kevesebbet vásárlók havi átlagjövedelme a teljes mintáét 3–14 százalékkal múlta alul, a változás okaként első helyen az élelmiszerárak emelkedését jelölték meg. A nevezett élelmiszerekből nagyobb mennyiséget vásárlók átlagjövedelme viszont 13–27 százalékkal meghaladta a minta átlagjövedelmét, tehát feltételezhető, hogy a 2022–2023 közötti – jövedelmek emelkedését meghaladó – élelmiszer-infláció következtében az alacsony és a magas jövedelmű háztartások étrendje közötti minőségi távolság tovább növekszik.
Item Type: | Article |
---|---|
Subjects: | H Social Sciences / társadalomtudományok > HB Economic Theory / közgazdaságtudomány |
SWORD Depositor: | MTMT SWORD |
Depositing User: | MTMT SWORD |
Date Deposited: | 10 May 2024 07:55 |
Last Modified: | 10 May 2024 07:55 |
URI: | https://real.mtak.hu/id/eprint/194534 |
Actions (login required)
![]() |
Edit Item |