Hogyan befolyásolja a táplálék zsír- és/vagy fehérjetartalma a postprandialis hyperglykaemiát? Prandialis inzulinbólus algoritmusok pumpakezelésben részesülő 1-es típusú diabeteses gyermekekben [How postprandial hyperglycaemia is modified by high fat and/or high protein meals? Prandial insulin-dosing algorithms in insulin pump-treated children with Type 1 diabetes]

H. Nagy, Katalin and Soltész, Gyula (2019) Hogyan befolyásolja a táplálék zsír- és/vagy fehérjetartalma a postprandialis hyperglykaemiát? Prandialis inzulinbólus algoritmusok pumpakezelésben részesülő 1-es típusú diabeteses gyermekekben [How postprandial hyperglycaemia is modified by high fat and/or high protein meals? Prandial insulin-dosing algorithms in insulin pump-treated children with Type 1 diabetes]. DIABETOLOGIA HUNGARICA, 27 (3). pp. 147-154. ISSN 1217-372X

Preview

Text dh.2019.10.fulltext.pdf - Published Version Download (2MB) | Preview

Abstract

A zsír- és/vagy fehérjedús étkezés hatását, valamint az ezzel kapcsolatosan kidolgozott inzulinbólus-stratégiákat elemeztük pumpakezelt diabeteses gyermekekben az irodalmi adatok tükrében és első tapasztalataink alapján. A postprandialis vércukorszint jelentős meghatározója a glikált hemoglobin értékének. A postprandialis hyperglykaemia fontos, független rizikótényező a késői szövődmények kialakulása szempontjából, és ma is a vércukorszint optimalizálásának egyik fő problémája 1-es típusú diabeteses betegekben. A prandialis inzulinszükséglet meghatározásának hagyományos módja a szénhidrátszámolás. Egyre több bizonyíték szól azonban amellett, hogy a többi makronutrienst is figyelembe kell venni a prandialis inzulinszükséglet kiszámításához. Különösen a zsírban és fehérjében gazdag ételek elfogyasztását követően mutatták ki, hogy legalább 5 órán keresztül megnövelik a postprandialis glykaemiát, ami arra utal, hogy ilyen ételek fogyasztása előtt pluszinzulin beadására van szükség. Ezért az ételek zsír- és fehérjetartalmát is számba vevő prandialis inzulin algoritmusokat fejlesztettek ki. Ilyen a Pankowska-módszer, a táplálék-inzulin index és legújabban egy olyan szoftver, amely (beszédfelismerőt és táplálék-adatbázist is felhasználva) az ételek teljes kalóriatartalmát figyelembe veszi. Kétségtelen, hogy a zsír- és fehérjedús ételek fogyasztása előtt addicionális inzulin beadására van szükség, de az optimális algoritmus kidolgozása még nem történt meg. Jelenleg a prandialis dózis individuális meghatározása a követendő gyakorlat. Az ISPAD kezelési irányelve egy kezdő 15–20%-os inzulinadag-emelést javasol zsír- és fehérjedús ételek elfogyasztás előtt. Ennek hatásosságát folyamatos szöveti glukóz vagy strukturált vércukorméréssel szükséges megerősíteni. | This overview summarizes the recent data on the glycaemic effects of high fat and/or high protein meals in healthy and diabetic individuals, as well as on the prandial bolus strategies in insulin pump treated diabetic children. Postprandial blood glucose is an important determinant of glycated hemoglobin, postprandial hyperglycemia is an independent risk factor for the development of microvascular complications, and remains a clinical challenge in optimizing glucose control in Type 1 diabetes. Carbohydrate counting or quantification is traditionally recommended for prandial insulin dose estimation. However, there is growing evidence that other macronutrients should also be taken into account when determining the prandial insulin dose. In particular, high fat and high protein meals have been shown to increase postprandial glycaemia for at least 5 hours, suggesting that additional insulin may be required for meals with high fat or protein content. Algorithms have been proposed which take into account the glycaemic impact of fat and protein. These include the Pankowska equation and the food insulin index, and recently a novel algorithm (using a speech recognition software and a food database), where the insulin dosage is based on the total calorie value of a meal. While additional insulin may be required for high fat and protein meals, the ideal meal bolus algorithm has yet to be determined. Currently, an individualized approach to insulin dosing is best practice for people with Type 1 diabetes. The ISPAD guideline suggests a starting level of 15–20% additional insulin for high fat and protein. The effectiveness of the insulin-dosing approach for the individual should be confirmed with CGM or structured postprandial glucose testing.

Actions (login required)

Edit Item