Térségi sokszínűség és stabilitás: az iskolázottság települési szintű egyenlőtlenségeinek változása Magyarországon 1990–2011 között

Pénzes, János and Kiss, János Péter and Deák, Attila and Apáti, Norbert (2018) Térségi sokszínűség és stabilitás: az iskolázottság települési szintű egyenlőtlenségeinek változása Magyarországon 1990–2011 között. TERÜLETI STATISZTIKA, 58 (6). pp. 567-594. ISSN 0018-7828 ; Online: 2064-8251

Preview

Text ts580602.pdf Download (8MB) | Preview

Abstract

Az iskolázottság az egyik legfontosabb tényezője a területi fejlettségnek, ezért egyenlőtlenségi folyamatait érdemes nyomon követni. Magyarországon a rendszerváltást követően lefékeződött az egyenlőtlenségek csökkenésének addig jellemző több évtizedes trendje, majd az ezredfordulótól újra mérséklődtek az iskolázottság területi egyenlőtlenségei, azonban több – részben módszertani – kérdés is felmerült a térfolyamatokban. Tanulmányunkban a népszámlálásból származó iskolázottsági mutatót, az átlagos elvégzett osztályszám településszintű adatait elemeztük, 1990-re, 2001-re és 2011-re. Az eredmények alátámasztották, hogy a vidéki átlaghoz képest a mutató változása (összességében illeszkedik a fejlettségi térszerkezet rendszerváltás utáni formálódásához) javuló képzettségi viszonyokat eredményezett, azonban vannak relatív nyertes és vesztes térségek. Előbbiekhez tartozik a főváros, a nagyvárosok agglomerációi, az Északnyugat-Dunántúl, valamint a Balaton övezete, utóbbiakhoz elsősorban az ipari szerkezetátalakítás térségei és a tradicionális periférikus térségek. A járásokon belüli egyenlőtlenségek vizsgálata eltérő térségi pályákra mutatott rá. Egyértelműen kirajzolódott, hogy a legnagyobb mértékű és tovább növekvő egyenlőtlenség a periférikus térségekben volt, míg a fejlettebb, kedvezőbb iskolázottságú térségekben a kisebb különbözőség és a domináns nivellálódás a jellemző. Ez az összefüggés bizonyítja a Williamson-féle „fordított U-hipotézis” érvényesülését a jövedelmi viszonyokban Németh–Kiss 2007) és az iskolázottságban is. Vizsgálataink bebizonyították, hogy egyes iskolázottsági mutatókban az elmaradott településcsoportok tartós lemaradása, illetve fokozódó leszakadása a rendszerváltás után is megmaradt.

Actions (login required)

Edit Item