Nátrium-glükóz kotranszporter-2 gátlóval és/vagy dipeptidilpeptidáz-4-gátlóval kezelt 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek morbiditási és mortalitási kockázata: nemzeti vizsgálat

Sütő, Gábor and Molnár, Gergő Attila and Rokszin, György Aurél and Fábián, Ibolya and Kiss, Zoltán and Szekanecz, Zoltán and Poór, Gyula and Jermendy, György and Kempler, Péter and Wittmann, István (2023) Nátrium-glükóz kotranszporter-2 gátlóval és/vagy dipeptidilpeptidáz-4-gátlóval kezelt 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek morbiditási és mortalitási kockázata: nemzeti vizsgálat. DIABETOLOGIA HUNGARICA, 31 (4). pp. 237-249. ISSN 1217-372X

Preview

Text dh.2023.14.fulltext.pdf - Updated Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (955kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A diabetes mellitus okozta mortalitást és rokkantságot leginkább a kardiovaszkuláris szövődmények és a rák határozzák meg. A dipeptidil-peptidáz-4-gátló (DPP-4i) és a nátrium-glükóz kotranszporter-2 gátló (SGLT-2i) monoterápia vagy kombináció hatását vizsgáltuk a 2-es típusú diabetes mellitus hosszú távú szövődményeire. A kutatás felépítése és módszerei: A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisában található, DPP-4i-vel vagy SGLT-2i-vel kezelt 2-es típusú diabéteszes betegeket azonosítottuk egy 3 éves periódusban. Felmértük a teljes halálozást, az akut szívinfarktust (AMI), a stroke-ot, a szívelégtelenség miatti kórházi kezelést (HHF), az alsó végtagi amputációt (LLA) és a rák előfordulását. Értékeltük az SGLT-2i-terápiának a DPP-4i-kezeléshez történő hozzáadásának, valamint a DPP-4i-terápia SGLT-2i-re való átállításának következményeit. „Propensity score matching” (becsült részvételi valószínűség szerinti párosítás) után a Cox regressziós modellt alkalmaztuk. Eredmények: A „propensity score matching” után mind az SGLT-2i‑, mind a DPP-4i-csoportban 18 583 beteg volt. A teljes halálozás (HR: 0,80; 95%-os CI: 0,68–0,94; p=0,0057), a HHF (HR: 0,81; 95%-os CI: 0,71–0,92; p=0,0018) és a rák kockázata (HR: 0,75; 95%-os CI: 0,66–0,86; p<0,0001) alacsonyabb volt az SGLT-2i-populációban a DPP-4i-hez képest. Az LLA kockázata magasabb volt az SGLT-2i-csoportban (HR: 1,35; 95%-os CI: 1,03–1,77; p=0,0315). Az SGLT-2i DPP-4i-vel kombinálva alacsonyabb teljes halálozást eredményez (HR: 0,46; 95%-os CI: 0,31–0,67; p=0,0001), csökkenő tendenciát a stroke, LLA, HHF és rák esetében, de statisztikai különbség nélkül. Következtetések: Az SGLT-2i-kezelés a DPP-4i-kezeléshez képest a teljes mortalitás, a HHF és a rák kisebb kockázatát eredményezi. Az SGLT-2i hozzáadása a DPP-4i-hez a DPP-4i-ről az SGLT-2i-re való váltás helyett tovább csökkenti a teljes halálozás kockázatát.

Actions (login required)

Edit Item